Századok – 2016
2016 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tengely Adrienn: Az 1931. és 1942. évi egri egyházmegyei zsinatok
AZ 1931. ÉS 1942. ÉVI EGRI EGYHÁZMEGYEI ZSINATOK 151 tű híveit ezzel elidegenítse magától - azonban mégsem lehet a negatív mozgalmakkal szemben közönyös és ezért „eszélyesen” arra kell törekednie, hogy a káros tanok terjedésének kellő felvilágosítással szabjon gátat, illetve az „igaz ügy” védelmében határozottan kell eljárnia, de nem ragadtathatja el magát.117 Tíz évvel később az egyházmegye papsága az 1931-es statútumokat átvizsgálva az első fejezetben csak néhány kisebb módosítást javasolt. A káptalan kérte a zsinati vizsgák érdemjegyeinek megváltoztatását és a gyakorlati élet kívánalmainak megfelelően utazáskor a reverenda helyett zárt fekete világi ruha viselésének engedélyezését, amelyek be is kerültek az új törvénykönyvbe.118 A Felső-jászsági és a Rakamazi esperesi kerület papsága az üdülési szabadság időtartamának növelését és a helyettesítés leegyszerűsítését kérte, de a központ nem sok megértésétől kísérve: kérésükön ceruzával az alábbi megjegyzés olvasható: „nincs nagyobb gondjuk?”.119 Ennek ellenére az 1942-es statútumokba mégis bekerült, hogy évente minden pap jogosult nyári szabadságra, bár ennek idejét nem szabályozták.120 Több helyről felmerül annak javaslata — konkrét vitás esetek következtében —, hogy az eddigi tág szabályozás helyett a papok alkalmazottaik fizetéséről pontos dokumentációt, esetleg az alkalmazott által is aláírt és az esperes által ellenőrzött nyilvántartási könyvet vezessenek.121 Ezen kérés szintén helyet kapott az új statútumokban.122 Összességében a papság általános kötelességeit illetően az 1942-es statútumokban nem sok változás történt. Szembetűnő azonban, hogy a pap háztartását illetően — minden bizonnyal egyes pletykákra okot adó esetek rossz tapasztalataiból kiindulva — aprólékosabb szabályozást léptettek életbe, előírták, hogy nemcsak a házvezetőnő, hanem a pap minden alkalmazottja katolikus legyen és velük túl bizalmas kapcsolatot ne tartson fel: például nem ültethette őket asztalához, illetve kocsin maga mellé.123 Hasonlóképpen minden valószínűség szerint konkrét tapasztalatok indították arra a statútumok megalkotóit, hogy törvénybe iktassák: a papok egymást — különösen világi személyek előtt — ne bírálgassák és egymás hírnevét védelmezzék, valamint belső egyházi ügyekről világiak előtt ne beszéljenek. Szintén minden bizonnyal a papság testvéri összetartását erősítendő jelent meg új szabályként, hogy az esperesek évente, a többi pap pedig kétévente köteles megjelenni az érsek előtt.124 Az első zsinat óta eltelt tíz év társadalmi-közéleti változásainak nyomai is fellelhetőek az 1942-es statútumokban. Például megjelenik a papság jelentős szerepvállalása a cserkészetben:125 a 18. § engedélyezi a pap-cserkésztiszteknek 117 Az 1931. évi... i. m. 3-8. U8 AN SA, A káptalani bizottság javaslatai 1941; EFL AN SA, „Az 1941. szeptember 6-án tartott egri főkáptalani tanácskozmányból”; Az 1942. évi... i. m. 6-7. 119 EFL AN SA, Az esperesi kerületek javaslatai 1941 XX., XXIV kér. 120 Az 1942. évi... i. m. 8. 121 EFL AN SA, A káptalani bizottság javaslatai 1941; EFL AN SA, „Az 1941. szeptember 6-án tartott egri főkáptalani tanácskozmányból”; EFL AN SA, Az esperesi kerületek javaslatai 1941 X. kér. 122 Az 1942. évi... i. m. 5-6., 7. 123 Az 1942. évi... i. m. 5-6. 124 Az 1942. évi... i. m. 8-9. 125 Mészáros István: A katolikus iskola ezeréves története Magyarországon. Szent István Társulat, Bp., 2000. 235-236.
