Századok – 2016
2016 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Farkas Kornél: Műtárgymozgások 1945-1949. Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum a második világháború után, I. rész
MŰTÁRGYMOZGÁSOK 1945-1949 1477 vállalt, ha azokért a tulajdonosuk meghatározott időn belül nem jelentkezett, joga volt azokat elárvereztetni és a befolyt összeg fölött szabadon rendelkezni.130 A kiviteli célból bemutatott műtárgyak szakvéleményezése a háború után folytatódott. Genthon 1946. május 23-án rendelkezett az intézmény bírálati és a kiviteli eljárásáról. Szigorúan behatárolta az egyes tisztviselők jogosultságait, többek között az engedélyek aláírása és a múzeumi pecsét használata kapcsán.131 Rónai Sándor kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter 1947. február 21-én 7338/11/1947. számon átiratot intézett a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, melynek tárgya a Szépművészeti Múzeum szakértői véleményezési gyakorlata volt a festmények kivitele kapcsán. Ebben közölte a tárcaközi külkereskedelmi értekezlet azon megállapítását, amely szerint a kivitelre kerülő műtárgyak értékét a Múzeum túlságosan alacsonyan határozza meg. Rónai az egyes hatóságok tájékoztatásai alapján arra a következtetésre jutott, hogy egyes magánszemélyek és vállalatok a valóságnak nem megfelelő ár-, illetve értékmegjelöléssel az itthon becsültnél nagyobb értékeket akarnak kivinni az országból. A nemzeti vagyon egy részét ezzel — meg nem engedett módon — külföldre menekítve súlyos kárt okoznak az országnak. A tárcája felügyelete alá tartozó külkereskedelmi igazgatóság a kivitt értékek ellenőrzésére fokozottan ügyelt. A miniszter kérte, hogy a kivitelre kerülő műtárgyak értékét szigorúbban ellenőrizzék. A kultuszminisztérium márciusban megküldte a leiratot Genthonnak. A főigazgató válaszlevelében határozottan kijelentette, hogy intézménye az ügyben mindenkor a legszigorúbb gondossággal járt el. Ugyanakkor megjegyezte, hogy „Kétségtelen azonban, hogy az ármegállapításoknál a reális helyzetet kell tekintetbe venni s az értékelésnél a jelenlegi, ismert okokból alacsony árakhoz kell alkalmazkodni.”132 Dobrovits 1947. március 11-én tájékoztatta Genthont az MNM igazgatótanácsának a múzeumi munkafegyelem és etika megszilárdítása, továbbá ellenőrzése tárgyában kiadott határozatáról. Ennek II. fejezete 10 paragrafusban szabályozta az MNM személyzetének magatartását a mellékfoglalkozást (bejelentés mellett a tanács jóváhagyásával), a saját intézetük gyűjtési körébe tartozó tárgyakkal való kereskedést (tiltotta), a műtárgyak árverésével kapcsolatos munkát (bejelentés mellett a tanács jóváhagyásával), a magántulajdonú tárgyak tudományos feldolgozását (bejelentés mellett a tanács jóváhagyásával), a magántulajdonú tárgyak szakvéleményezését (nem változtatott), az állami árverési intézményeknél való becslést (bejelentés mellett a tanács jóváhagyásával), 130 SzMI sz. n. Ideiglenes szabályzat műtárgyaknak az O. M. Szépművészeti Múzeumban való szakvéleményezéséről. 1945. szept. 30. 131 SzMI 118/1946. Hivatalból. Körözvény a bírálati és kiviteli eljárással kapcsolatban követendő' eljárás tbn. 1946. máj. 23. 132 SzMI 93/1947. Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsa a VKM 40232/1947.VI. sz. leiratát, az O. M. Sz. Múzeum szakértői véleménye festmények kivitelével kapcsolatban - megküldi. 1947. márc. 21.
