Századok – 2016
2016 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Farkas Kornél: Műtárgymozgások 1945-1949. Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum a második világháború után, I. rész
1478 FARKAS KORNÉL a magántulajdonú tárgyak adásvételében való közreműködést (tiltotta), a magánfelek részére végzett kutatást (bejelentés mellett a saját intézete jóváhagyásával) és a saját részre való gyűjtést (a gyűjteménye körébe vágó tárgyaknak tiltotta) illetően.133 Genthon 1948. február 18-án értesítette a budapesti pénzügyigazgatóságot, az MNB-t, a Fó'vámhivatalt és vidéki kirendeltségeit (Harkakópháza osztrák-, Panhagen osztrák-, Szombathely belterület-, Sopron osztrák-, Szob csehszlovák-határjelzés), hogy a Múzeum által kiadott kiviteli engedélyek során a műtárgyakat pecséttel látják el. Az MNB február 25-én írt válaszlevelében rámutatott arra, hogy a kivitt festményeket külföldön sok esetben a magyar hivatalos becsérték többszöröséért értékesítik. Kérte a főigazgatót ezért, hogy a kivitelre kerülő műtárgyak múzeumi értékelésénél az alacsony belföldi árak helyett a külföldön elérhető magasabb árakat vegyék figyelembe.134 Az egyes állami szervek külön ellenőrzéseket is kértek. A VKM 1949. április 20-án továbbította a Múzeumnak a pénzügyminiszter 2106/1949.P.M.Eln. Gazd. sz. átiratát. Kanyó Ferenc miniszteri osztálytanácsos ebben a székesfővárosi pénzügyigazgatóság árverési csarnokában tárolt műtárgyak szakértői vizsgálatát kérte. Ezt azzal indokolta, hogy „A festmények ugyanis egyrészt olyan alacsonyan vannak értékelve, hogy azoknak ennek az értéknek a figyelembevételével való elárverezése a kincstár (sic!) és az adózókra tetemes anyagi veszteséggel járna, másrészt esetleg akadhat közöttük olyan is, amelyik művészettörténeti vagy egyéb okból nemzeti műkincsnek tekintendő és múzeumban van a helye.”135 Genthon válaszlevelében jelezte, hogy a Múzeum a fennálló szabályok értelmében csak szakbizottsági vizsgálat útján adhat értékbecslést. Javasolta azonban a műtárgyak szemlére történő beszállítását.136 A pénzügyminisztériumban 1949. június 23-án a rendőrhatóságok kezdeményezésére értekezletet tartottak a kivándorlók kiviteli ügyeivel kapcsolatos eljárások szabályozásáról. Jelen voltak a rendőrség, a pénzügyminisztérium, a vámhatóság, az Árverési Csarnok, a Nemesfém és Drágakő Csarnok, a MASPED (Magyar Általános Szállítmányozási Rt.), az Állami Ellenőrzési Központ137 és az 133 SzMI 80/1947. M. N. M. Tanácsa a múzeumi munkafegyelem és múzeumi etika megszilárdítása és ellenőrzése tbn. hozott rendelkezését beküldi. 1947. márc. 11. 134 SzMI 79/1948. Hivatalból kiviteli engedélyek során engedélyezett festmények, szobrok stb. pecséttel való ellátása tbn. 1948. febr. 19. 135 MNL OL K 726 612/1949. Értékes festmények szakértői megvizsgálása. 1949. ápr. 14., SzMI 262/1949. M. N. Múzeum Tanácsa átirata festmények szakértői megvizsgálása tbn. (Pénzügyminiszternek 2106/1949. P. M. Ein. sz. alatt a Vkm-hez intézett átirata). 1949. ápr. 23. 136 Uo. Genthon válaszlevele. 1949. ápr. 22. 137 Az Állami Ellenőrzési Központ felállítása az 4870/1948. Korm. sz. [Magyar Közlöny 4. (1948: 96. sz.) 919.] és az 7660/1948. Korm. sz. [Magyar Közlöny 4. (1948: 160. sz.) 1604- 1606.] rendeletek alapján történt. Működéséről lásd E. Jenes Margit: A Központi Állami Ellenőrzés szervezete és forrásanyagának ismertetése (1948—1956.). In: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei I. Szerk. Káposztás István. Bp. 1982. 141-154.
