Századok – 2016
2016 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Törő László Dávid: "Több szellemtörténetet a jogtörténetbe!" Eckhart Ferenc törekvései a jog- és alkotmánytörténet modernizálására (1931-1941)
1442 TÖRŐ LÁSZLÓ DÁVID gászai/jogtörténészei erre támaszkodva, saját szemléletük szerint dolgozták át komplex politikaelméletté, tanná (ahol a király és a rendek az országgyűlésen egyesülnek a koronában, így a koronatagságuk miatt vannak egyensúlyban a törvényalkotás tekintetében) ezt az organikus elméletet.158 159 Eckhart története nem fejeződött be Werbőczyvel, a koronaeszme és azon belül a Szentkorona-tan útját egészen a dualizmus korának végéig követte. A 17. században a korona újból inkább a királyi hatalmat kezdte jelenteni és nem az állam személyét. Eckhart a Szentkorona-eszmének különösen a területi integritásra vonatkozó értelmének folytonosságát emelte ki.169 Werbőczy tana szerinte eló'ször a Bocskai-féle mozgalomban, de már hozzáadott elemekkel (a nemesek mellett a városok koronatagsága) került elő.160 A tannak nevezett gondolat tehát többször felbukkant (például még az 1790. évi országgyűléstől kezdve), ám a korona más jelentéseihez képest marginális volt, ráadásul változásokon ment keresztül. Helyette még a 19. században is az integritás-gondolaté volt a főszerep. A korona integritásának fogalma a reformkorban az addigiaknál határozottabban alakult ki az állandó közjogi küzdelmek és az „elszakított részek” sérelme miatt. Az ország területét organizmusként is jelölték, mivel az ország teste a Szentkorona tulajdona, s ennek megfelelően a rendi országgyűléseken is a korona testébe való visszatérésről beszéltek. Ide Eckhart beillesztett egy aktuális utalást: „Régi történeti alapokon áll tehát az 1938:34., 1939:6. te. és az 1940:20. t. c. mely szerint a Felvidék egy része, Kárpátalja, illetőleg Erdély egy része ’visszatért a Magyar Szent Korona testébe’.”161 actually become the source of legal and political views until 1790. During the penetration of revolutionary ideas Werbó'czy’s doctrine, according to which king and noble are somehow together in the Holy Crown and all nobles are equal, this peculiar aristocratic democracy, fell upon favourable soil in political thought.” Eckhart Ferenc: The Holy Crown of Hungary. The history of an idea. The Hungarian Quarterly 6. (1940) 655—656. Kiemelés tólem - T. L. D. 158 Az elmondottakat bizonyítja még, hogy Eckhart később már nem nevezte tannak Werbó'czy organikus elméletét és 1941-es munkájára utalva nyíltan leírta, hogy a tan a 19. században keletkezett. Ez a megállapítás egyébként egyenesen következett a korábban idézett definíciójából, amely szerint nem csupán a király és a nemzet koronában való egyesülése jelenti a koronatant, hanem a koronatagságból következtetett, megosztott közhatalmat is magában foglalta. „Könyvemben rámutattam arra, hogy amikor a XIX. század utolsó évtizedeiben, a dualizmus korszakában a magyar Szent Korona tana kialakult, a koronának, mint a területi egység szimbólumának nem tulajdonítottak semmilyen jelentó'séget. Ennek magyarázata az, hogy Magyarország akkor történeti határainak teljes birtokában volt. Pedig a korona-eszmének Európaszerte ez volt legrégibb és legáltalánosabb vonása.” Eckhart Ferenc: Dráganu, Tudor: La doctrine juridique de la couronne Hongroise. Sibiu 1944. Századok 81. (1947) 298. Amikor 1946-os szintézisében a Tripartitumról, mint jogforrásról értekezett, akkor is figyelt arra, hogy ne tant írjon: „Jelentős közjogi kérdések vannak e részben, így a királyi hatalom átruházásáról, a szentkorona tagságáról és a főkegyúri jogról.” Eckhart F.: Magyar alkotmány- és jogtörténet i. m. 193. 159 Eckhart F.: A szentkorona-eszme i. m. 238. 160 Uo. 251. 161 Uo. 288. Ez kisebb módosításokkal látható a kéziratban: „Régi alkotmánytörténeti alapon állnak tehát az 1938:34 és az 1939:6 te. melyek a szjerint], a Felvidék egy része és a
