Századok – 2016
2016 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Törő László Dávid: "Több szellemtörténetet a jogtörténetbe!" Eckhart Ferenc törekvései a jog- és alkotmánytörténet modernizálására (1931-1941)
1408 TÖRŐ LÁSZLÓ DÁVID A jogtörténet újraírásának tervei az 1920-as években Eckhart a szellemtörténettel4 már bécsi ösztöndíjas éveiben (1910-1911) találkozott, amelyek során Max Dvoíák több művészettörténeti témájú tárgyát is teljesítette.5 Az irányzat hatása először inkább gazdaságtörténeti munkáiban érvényesült a vállalkozói szellem/habitus és kapitalizmus értelmezésénél. Eckhart egyik legfőbb tézise szerint a magyaroknak soha nem volt különösen kereskedelmi, üzleti „hajlamuk”, ezért elsősorban a bécsi udvar feladata lett volna felerősíteni, vagy sokkal inkább életre kelteni a magyar vállalkozói szellemet, amihez a kettős vámrendszer helyett a fiziokratizmus által képviselt szabadkereskedelmet kellett volna támogatnia. A nyugati országoktól való lemaradás és a gyarmati státusz egyik legfőbb oka szerinte az volt, hogy ezt a vállalkozói mentalitást nem sikerült meghonosítani a magyarok körében.6 Ennél a problémafelvetésnél és a kapitalizmus fogalmának értelmezésénél Eckhart Werner Sombart munkáira támaszkodott, ám kifejezetten szellemtörténeti művet nem írt a témában.7 A szellemtörténet mellett az 1920-as évek gazdaságtörténeti írásaira elsősorban Georg von Below, Gustav Schmoller, Otto Hintze8 és a Gazdaságtörténelmi Szemle történészei (Tagányi Károly és a Habsburg gazdasági gyarmatosítás gondolatát szintén elfogadó Takáts Sándor)9 voltak befolyással, 4 A szellemtörténet egyik lényegi jellemzője, hogy a különböző korok szerint változó lelki erőknek fontos történelemformáló jelentőséget tulajdonít. Ez a „lelkiség” azonban a kultúra legkülönbözőbb területein (gazdaság, jog, pobtika, irodalom, művészetek) nyilvánul meg a szellemtörténet képviselői szerint. Az irányzat a két világháború közötti magyar történészek (például Deér József, Hóman Bábnt, Eckhardt Sándor, Mályusz Elemér, Ifj. Révész Imre, Szekfű Gyula, Zolnai Béla) műveiben úgy jelent meg, hogy a jogi, társadalmi, gazdasági, katonai, politikai és más tényezők szintézisére törekedtek az államközpontú, eseménytörténeti alapú szemlélet ellenében (természetesen személyenként eltérő hangsúlyokkal és témákkal). A két világháború közötti magyar történetírásról és a szellemtörténetről lásd Miskolczy Ambrus: Szellem és nemzet. (Babits Mihály, Eckhardt Sándor, Szekfű Gyula és Zolnai Béla világáról.). Bp. 2001.; Gyimesi Pálma: Szekfű Gyula és Ifjabb Révész Imre kapcsolata. In: Történeti tanulmányok XIX. „A historiográfia műhelyében”. Szerk. Erős Vilmos- Velkey Ferenc. Debrecen 2011 (2012). 77-94.; Kincses Katalin Mária: Szellemtörténet és hadtörténetírás. (A magyar hadtörténetírás kapcsolódási pontjai, különös tekintettel az 1930-as évekre.) In: A magyar hadtörténetírás története és aktuális kérdései. Szerk. Uő. Bp. 2015. 283—319.; Erős Vilmos: Modern historiográfia. Az újkori történetírás egy története. Bp. 2015. 153- 176., 177-202.; A magyar történetírás kánonjai. Szerk. Dénes Iván Zoltán. Bp. 2015. 5 Eckhart Ferenc leckekönyvei, egyetemlátogatási igazolásai és középiskolai tanári diplomája. MTA Könyvtárának Kézirattára (A továbbiakban: MTA KK). Ms 5614/5-7. Érdemes még megemlíteni a bécsi tanárok közül Alfons Dopsch és Oswald Redlich történészeket. Náluk Eckhart gazdaság- és társadalomtörténetet, illetve történeti segédtudományokat (pl. szfragisztika) tanult. 6 Eckhart Ferenc: Kereskedelmünk közvetítői a XVIII. században. Századok 52. (1918) 356— 391.; Eckhart Ferenc: A bécsi udvar gazdasági politikája Magyarországon Mária Terézia korában. Bp. 1922. 270-276. 7 Sombartról lásd Michael Appel: Werner Sombart. (Theoretiker und Historiker des modernen Kapitalismus.) Marburg 1992. 8 Róluk lásd Georg G. Iggers: Historiography in the Twentieth Century. From Scientific Objectivity to the Postmodern Challenge. Hannover-London 1997. 30—41. 9 Izsépy Edit: A Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle történetéhez. Századok 103. (1969) 1077—1103.; Bognár Szabina: Tagányi Károly a Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle élén
