Századok – 2016
2016 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Szente Zoltán: Magyarország második világháborús hadba lépésének alkotmányosságáról
1392 SZENTE ZOLTÁN A Szovjetunió elleni hadba lépést a memoárirodalom szerzői is egyöntetűen hadüzenetnek tekintették;87 s ez volt magának Horthynak is a véleménye.88 A rendszerváltás eló'tti történeti irodalom ugyan élesen elítélte Magyarország 1941. júniusi hadba lépését, annak formájáról azonban már nem volt konszenzus a szerzők között. Egyesek úgy vélték, hogy a magyar légierő június 27-én hajnalban „hadüzenet nélküli támadást intézett” a Szovjetunió ellen,89 míg a többségi álláspont szerint a hadba lépés a Szovjetuniónak küldött hadüzenettel történt.90 Ez azonban leginkább az Országgyűlés előzetes jóváhagyásának hiánya miatt alkotmányellenes volt.91 Bárdossy László a háborút követően a hadba lépés alkotmányossága mellett érvelt, elutasítva azt az 1945-ös népbírósági perben ellene felhozott egyik vádpontot, hogy alkotmányellenesen vitte háborúba az országot. Az egykori miniszterelnök szerint Magyarország nem üzent hadat a Szovjetuniónak 1941 júniusában, hanem a szovjetek részéről ismétlődő, indokolatlan támadások miatt a kormány szükségesnek látta, hogy a már fennálló hadiállapotot hivatalosan bejelentse. „A magyar törvények világos megfogalmazása értelmében a kormány 87 Lásd például Nagybaczoni Nagy Vilmos: Végzetes esztendők. Bp. 1986. 84.; Ullein-Reviczky A.: Német háború i. m. 99.; Barcza György: Diplomataemlékeim 1911—1945. II. Bp. 1994. 24. Ugyanez volt a véleménye Werth Henriknek is. Lásd Vaszilij Hrisztoforov - Varga Éva Mária: Werth Henrik vezérkari főnök vallomásai szovjet fogságban. In: Háború és nemzeti önismeret. Szerk. Bartha Eszter - Krausz Tamás. Bp. 2011. 88 Horthy az 1946-ban, a Nürnbergi Legfelsőbb Bíróság ügyészének, Robert N. Jacksonnak írt levelében úgy fogalmazott, hogy: „A német nyomás ellenére megtagadtam a Szovjetuniónak szóló hadüzenet küldését. Ezt csak azután adtam ki, hogy ők Kassát és Munkácsot bombázták.” A levél szövegét közli: Szabó A. Ferenc: Horthy Miklós és a kassai bombázás. Acta Historica Hungarica Turiciensia 26. (2011: 1. sz.) 181. 89 Kerekes Lajos: Magyarország hadbalépése a Szovjetunió ellen. In: Magyarország és a második világháború. Titkos diplomáciai okmányok a háború előzményeihez és történetéhez. Az iratokat összegyűjtötte és a bevezető tanulmányokat írta Ádám Magda — Juhász Gyula- Kerekes Lajos. Bp. 1959. 349. 90 Tóth Sándor: Magyarország katonai szerepe a második világháborúban (Historiográfiai áttekintés). Történelmi Szemle 16. (1973) 339.; Ránki György: A második világháború története. Bp. 1976. 115. 91 Gosztonyi Péter: Magyarország a második világháborúban. I. Tanulmányok és riportok Magyarország második világháborús szerepéről. München 1984. 23. Gosztonyi Péter később — nyilván az újabb hazai történészviták hatására - módosította álláspontját, s immár úgy érvelt, hogy Horthy, élve alkotmányos jogával, az 1920. évi XVII. te. alapján kimondta a hadiállapot beálltát, majd a minisztertanács tagjai „[...] elfogadták a hadiállapotot kinyilvánító kormányzói döntést”. Lásd Gosztonyi Péter: A magyar honvédség a második világháborúban. Bp. 1995. 39. Carlile Aylmer Macartney angol történész szerint, aki nagymonográfiát írt a Horthy-korszak történetéről, „[...] az az eljárás, amelyet Bárdossy alkalmazott (bármi is volt a mozgatórugója), keresztülgázolt a magyar alkotmányon”. Macartney szerint Bárdossy azért tekintett el az alkotmánytól, hogy ha rosszul alakulnak a dolgok, minden felelősséget magára vállalhasson, másrészt, hogy elkerülje az előzetes vitát, amelyben a baloldal a háború ellenzésével megsérthette volna a németeket, a jobboldal viszont lelkesen támogatta volna, és nagyobb részvételt követelt volna. C. A. Macartney: Október tizenötödike. A modern Magyarország története 1929-1945. II. Bp. 2006. 41.
