Századok – 2016
2016 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Szente Zoltán: Magyarország második világháborús hadba lépésének alkotmányosságáról
MAGYARORSZÁG MÁSODIK VILÁGHÁBORÚS HADBA LÉPÉSÉNEK... 1383 június 26-i üléséről készített két (több eltérést is tartalmazó) jegyzőkönyve,48 illetve a kormányzó reakciói is tanúsítják.49 A hadba lépés megítélése szempontjából általában nagy jelentőséget tulajdonítanak annak a június 23-án délelőtt Moszkvában lezajlott találkozónak, amelynek során Molotov, szovjet külügyi népbiztos Kristóffy József moszkvai magyar követ előtt kijelentette, hogy a Szovjetuniónak „[...] nincs követelése vagy támadó szándéka Magyarországgal szemben, nem volt észrevétele, hogy magyar követelések Románia kárára megvalósuljanak, e tekintetben a jövőben sem lesz észrevétele”, és érdeklődött, „[...] hogy Magyarország szándékozik-e résztvenni a háborúban vagy semleges magatartást kíván-e.”50 Az üzenetet azonban Bárdossy miniszterelnök valószínűleg nem ismertette sem a kormányzóval, sem a kormány tagjaival.51 Miután 1941. június 22-én Németország támadást indított a Szovjetunió ellen, Magyarország - hivatkozva a tengelyhatalmakkal a háromhatalmi egyezményből eredő szolidaritására — másnap megszakította diplomáciai kapcsolatait a Szovjetunióval. A hadba lépésre néhány nap múlva került sor, azt követően, hogy június 26- án valamivel dél után három szovjet vadászgép a Kőrösmezőről Budapest felé haladó gyorsvonatot Tiszaborkút és Rahó között géppuskatűz alá vette, majd alig egy órával később másik három, felségjelzés nélküli bombázó bombákat dobott Kassára. A két akciónak (különösen a kassai bombázásnak) számos halálos áldozata és sebesültje volt, s jelentős anyagi károk is keletkeztek. Bár a légvédelmi parancsnokság rögtön a bombázás után azt jelentette a honvéd vezérkarnak, hogy ismeretlen gépek támadást intéztek Kassa ellen, 14 óra körül Bartha Károly honvédelmi miniszter és Werth Henrik vezérkari főnök azzal kereste fel Horthy kormányzót, hogy mindkét támadást szovjet repülőgépek 48 Az 1941. júniusi rendkívüli minisztertanács eredeti jegyzőkönyve nem maradt fenn. A jegyzőkönyv ugyanakkor két, részben eltérő' tartalmú változatban is ismert — mindkettő' utólag készült, s hitelessége megkérdőjelezhető'. Csak másolatban találhatók meg a Magyar Nemzeti Levéltárban. Az egyik verziót Bárczy István miniszterelnökségi államtitkár, a kormányülések jegyzőkönyvvezetője készítette, ám saját elmondása szerint azt Bárdossy miniszterelnök magához vette, átírta, majd csak hónapokkal később, 1942-ben íratta alá a többi miniszterrel. A két jegyzőkönyv mint Bárczy-, illetve Bárdossy-féle jegyzőkönyv ismert. Lásd MNL OL K 27 1941. június 26. 49 Otto von Erdmannsdorff budapesti német követ szerint, amikor átadta Horthy Miklósnak Hitler lev lét a Szovjetunió megtámadásáról, „A kormányzó köszönetét mondott az általa nagyszerűnek talált hír közléséért. 22 éve sóvárogva várta ezt a napot, és most boldognak érzi magát. Évszázadok múlva is hálás lesz az emberiség a Führernek ezért a tettéért.” A Wilhelmstrasse és Magyarország. Német diplomáciai iratok Magyarországról 1933—1944. Összeáll, és s. a. r.: Ránki György - Pamlényi Ervin - Tilkovszky Lóránt - Juhász Gyula. Bp. 1968. 412. számú irat. 594. 60 DIMKV. 1214. 51 Bárdossy az ellene folyó perben azt állította, hogy a követi jelentésről az államfőt és a minisztereket is tájékoztatta, de a per tanúi, illetve a memoárirodalom szerzői szerint erre nem került sor.
