Századok – 2016
2016 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Szente Zoltán: Magyarország második világháborús hadba lépésének alkotmányosságáról
1384 SZENTE ZOLTÁN hajtották végre. Ennek alapján az államfő utasította Werthet a légierő megtorló akciójára, továbbá a gyorshadtest és egy-egy hegyi-, illetve határvadász dandár megindítására a Szovjetunió ellen.62 Ezt követően a kormányzó Bárdossy miniszterelnökkel is találkozott, akit tájékoztatott a döntéséről, majd rendkívüli minisztertanácsot tartottak.52 53 54 Amint már volt róla szó, a kormányülésről két változatban is készült jegyzőkönyv. Bár a két dokumentum tartalma között vannak eltérések, a hadba lépés szempontjából ezek nem jelentősek, hiszen mindkettő szerint az ülés végén Bárdossy miniszterelnök a vita alapján kimondta a kormány határozatát, amely szerint a szovjet támadásra Magyarország katonai választ ad,64 s egyben kijelentette, hogy megállapítja a hadiállapot beálltát a Szovjetunióval szemben.55 Június 27-én hajnalban a légierő támadást intézett Panyiszláv (Stanislau) ellen, majd a szárazföldi csapatok — a több mint 40 ezer főből álló ún. Kárpátcsoport egységei — is átlépték a magyar-szovjet határt. Bárdossy miniszterelnök ugyanaznap délelőtt, napirend előtti felszólalásában jelentette be a Képviselőház ülésén a hadiállapot beálltát: „Tisztelt Ház! Egészen rövid bejelentést szeretnék tenni. A Ház elnöke méltó szavakkal bélyegezte meg a Szovjet népjogellenes és minősíthetetlen támadását. A magyar királyi kormány megállapítja, hogy e támadások következtében Magyarország és a Szovjet-Unió között a hadiállapot beállott. Még csak egy mondatot. A magyar hadierő a megfelelő megtorló intézkedéseket megfogja tenni.” A képviselőházi napló szerint a bejelentést „[...] hosszantartó élénk éljenzés és taps fogadta a Ház minden oldalán”.56 Nagyjából ezzel 52 Egy gyakran idézett kijelentés szerint Horthy azt mondta, hogy lesülne az arcáról a bőr, ha tétlen maradna ebben a helyzetben. Lásd például Vargyai Gyula: Magyarország a második világháborúban. Bp. 2001. 187. 53 A kassai bombázásról több munkát is publikáló Borsányi Julián szerint először a Minisztertanács mondta ki a hadiállapot beálltát a Szovjetunióval, s a kormányzó ezt követően rendelte el a megtorló támadást. Borsányi Julián: Az 1941. június 26-ai kassai bombatámadás „fehér foltjai”. Hadtörténelmi Közlemények 104. (1991: 2. sz.) 91. Biztos azonban, hogy a dolog fordítva történt, s a kormányülésre csak a kormányzó döntése után került sor. 54 A hadba lépés formális szabályszerűsége szempontjából figyelemre méltó, hogy — az eseményeket részletesen rekonstruáló Dombrády Lóránd hadtörténész szerint - amikorra a kormány meghozta döntését, addigra a 4. veszprémi bombázó ezred már megkapta a parancsot Werth vezérkari fó'nöktől a másnap hajnali légitámadásra. Dombrády Lóránd: A hadba lépés feleló'sségéról. Századok 132. (1998) 530., 535. 55 „A kormány egyhangúlag elhatározza, hogy szükségesnek tartja azonnali retorzióképpen, hogy repülőgépeink még ma visszaüssenek azon támadásra, amelyet a mai napon szovjet repülőgépek intéztek a körösmezei robogó vonat, majd Kassa város ellen [...] a kormány tagjainak [...] az az elhatározása, hogy a légitámadási retorzió mellett egyidejűleg kimondassák az, hogy a szovjet légihaderő a mai nap folyamán magyar terület ellen intézett ismételt népjogellenes indokolatlan és provokálatlan támadásai következtében Magyarország a hadiállapotot Szovjetunióval beállottnak tekinti.” A Bárdossy- és a Bárczy-féle változat (lásd a 48. lábjegyzetet) között e tekintetben csak egyetlen szó eltérés van. 66 Képviselőházi napló, 1939. X. 318. A bejelentéskor egyes visszaemlékezések szerint csak 30-40 képviselő lehetett jelen, s az élénk taps a kormánypárti és a szélsőjobboldali
