Századok – 2016

2016 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Szente Zoltán: Magyarország második világháborús hadba lépésének alkotmányosságáról

1380 SZENTE ZOLTÁN Minisztertanács36 — Teleki Pál miniszterelnök és külügyminiszter tájékoztatása alapján — tudomásul vette a kancellár üzenetében és Horthy válaszlevelében fog­laltakat. A Jugoszlávia elleni német katonai támadásban való magyar részvételt április 1-jén a Legfelső Honvédelmi Tanács is jóváhagyta a Teleki miniszterelnök által javasolt feltételekkel, amelyek szerint a katonai beavatkozásra akkor ke­rülhet sor, ha a jugoszláv állam széthullik, Magyarországot szerb támadás vagy provokáció éri, vagy pedig az elszakított délvidéki részeken élő magyarság üldöz­tetést szenved.37 Egyetértés volt továbbá abban is, hogy a magyar katonai meg­szállás csak olyan területekre terjedhet ki, amelyek korábban a Szent Koronához, azaz a Magyar Királysághoz tartoztak.38 Időközben Teleki Pál, aki híve volt a Jugoszláviával való békés kapcso­latoknak, s a németek oldalán sem kívánt olyan lépéseket tenni, amelyek Magyarországot véglegesen szembeállítják az angolszász nagyhatalmakkal, diplomáciai úton igyekezett kipuhatolni a szövetséges hatalmak reakcióját egy esetleges délvidéki bevonulás esetére. Barcza György londoni magyar kö­vet április 2-i távirata szerint a brit kormány jelezte, hogy a) Nagy-Britannia megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal, ha az megengedi, hogy a német hadsereg átvonuljon a területén, illetve hogy katonai bázisul szol­gáljon a Jugoszlávia elleni katonai akciónak; illetőleg b) Magyarország Nagy- Britannia és szövetségesei hadüzenetével számolhat, ha a Jugoszlávia elleni tá­madáshoz bármilyen indoklással csatlakozik.39 Ez az üzenet, illetve Teleki Pál 36 Ránki György szerint aznap még egy koronatanácsot (ami a kormányzó elnökletével tar­tott minisztertanácsot jelentett) is tartottak. Ránki György: Emlékiratok és valóság Magyar­­ország második világháborús szerepéről. Bp. 1964. 109-110. „Koronatanácsról” szólt a Bár­­dossy-perben hozott ítélet (lásd Bárdossy László a Népbíróság előtt. S. a. r.: Pritz Pál. Bp. 1991. 256.) és Szent-Iványi Domokos (1941-ben a Külügyminisztérium vezető munkatársa) kéziratos visszaemlékezése is. Szent-Iványi Domokos: Csonka-Magyarország külpolitikája 1919—1944. Kézirat. MNL OL K 63 473. cs. 567. (a továbbiakban: Szent-Iványi-kézirat). Erre vonatkozó adat azonban nincs, s minden bizonnyal a Legfelső Honvédelmi Tanács április 1-jei üléséről van szó. 37 A Legfelső Honvédelmi Tanács ülésének jegyzőkönyve nem maradt fenn. A tanácskozás­ról azonban Náray Antal, a Tanács ún. vezértitkára készített feljegyzést. Náray Antal visz­­szaemlékezése 1945. S. a. r.: Szakály Sándor. Bp. 1988. 38 Ez utóbbi feltételt azonban a gyakorlatban nem sikerült megtartani; német kérésre az agresszió utolsó napjaiban az ún. gyorshadtest két dandárjának egységei átlépték a Duna vonalát, és ezzel az egykori magyar határt. Lásd erről a Minisztertanács 1941. április 13-i ülésének jegyzőkönyvét. A Minisztertanács jegyzőkönyvei elérhetők a Magyar Nemzeti Le­véltár Országos Levéltára honlapjáról, (http://adatbazisokonline.hu/adatbazis/miniszterta­­nacsi-jegyzokonyvek-1867-1944, letöltés 2016. okt. 2.) A továbbiakban csak a jegyzőkönyvek levéltári jelzeteit tüntetem fel: MNL OL K 27 19410413. A jegyzőkönyv szövegét közli továb­bá: Horthy-Magyarország részvétele Jugoszlávia megtámadásában és megszállásában 1941—1945. Szerk. Godó Ágnes —Antun Miletic. Bp.-Belgrád 1986. 50-52. 39 Nagy-Britannia a németek magyarországi átvonulása miatt április 6-án valóban megsza­kította a diplomáciai kapcsolatot Magyarországgal, de a hadüzenet ekkor még elmaradt, jóllehet a magyar hadsereg pár nappal később a katonai akcióban is részt vett. Lásd DIMK V. 1010.

Next

/
Oldalképek
Tartalom