Századok – 2016
2016 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Szente Zoltán: Magyarország második világháborús hadba lépésének alkotmányosságáról
MAGYARORSZÁG MÁSODIK VILÁGHÁBORÚS HADBA LÉPÉSÉNEK... 1381 öngyilkossága azonban nem akadályozta meg Magyarország közreműködését a Jugoszláviával szembeni német katonai agresszióban.40 A német csapatok április 4-én megkezdték az átvonulást Magyarországon, két nappal késó'bb pedig részben magyar területről megindult a tényleges támadás is.41 A német agressziót követően a katonai akcióhoz való magyar csatlakozás korábban meghatározott feltételei közül több is teljesülni látszott: április 7-én néhány repülőgéppel jugoszláv légitámadás érte Szegedet, valamint Pécs és Siklós repülőtereit, majd április 10-én, miután a németek bevonultak Zágrábba, kikiáltották a független horvát állam létrejöttét. Mindezek nyomán a magyar kormány még aznap este rendkívüli ülést tartott, amelyen Bárdossy elfogadtatta az általa és Horthy főhadsegéde, Keresztes Fischer Lajos tüzértábornok által közösen fogalmazott kormányzói kiáltványt a Délvidék katonai megszállásának okairól és tényéről. Horthy kiáltványában minden felelősséget Jugoszláviára hárított, és érvénytelennek nyilvánította az 1940-es barátsági szerződést. A kormányzó ugyanazon a napon adta ki a bevonulásra vonatkozó hadparancsát is, jóllehet az tartalmát tekintve nem parancs, hanem csupán lelkesítő felhívás volt.42 (Mind a kiáltvány, mind a hadparancs másnap jelent meg a sajtóban.) Mindössze hat héttel a Jugoszláviával kötött örökbarátsági szerződés életbe lépése után, április 11-én a magyar 3. hadsereg egységei (kb. 40 ezer ember) délután 2 óra körül átlépték az országhatárt, és megszállták a Bácska-vidéket, a baranyai háromszöget, majd a Muraközt. A magyar részvétel ügye két héttel később az Országgyűlés elé került. A Képviselőház 1941. április 24-i ülésén Tasnádi Nagy András, a ház elnöke rövid nyilatkozatban fejezte ki az Országgyűlés háláját a magyar honvédségnek, és köszöntötte az országhoz visszatért délvidéki magyarokat. Nyilatkozata lelkes fogadtatásra talált a képviselők között. Ugyanazon a napon a felsőházban is a házelnök — gróf Széchenyi Bertalan — jelentette be, hogy a magyar honvédség „[...] újra birtokba vette az ezeréves déli országhatárt”, s kifejezte afölött érzett örömét és boldogságát, hogy „[...] Bácska és egész Baranya ismét a mienk.”43 40 Horthy április 3-án ugyanabban a Hitlerhez intézett levélben, amelyben beszámolt a kancellárnak Teleki öngyilkosságáról, kérte, hogy „[...] a Német Főparancsnokság határozza meg a csapatainkra vonatkozó feladatokat.” — DIMK V. 996. 41 A támadás előzményeiről lásd még Zsigmond László'. Két dátum. Magyarország hadüzenetének (1941. június 27.) és németek által való megszállásának (1944. március 19.) előzményeihez. Történelmi Szemle 1. (1958) 192-214. 42 A kiáltvány és a hadparancs eredeti szövege csak másolatban maradt fenn. Lásd Hadtörténelmi Levéltár HM. Elnöki osztály 24.317/Elnöki osztály.-1941.; és MNL OL K 428 MTI kőnyomatos hírek (K szekció) 1941. április 10. (48. és 49. kiadás) és 1941. április 11. (3. kiadás). (A kiáltvány az MTI kőnyomatosban hiányosan szerepel.) A hadparancs hivatalos formában a Honvédségi Közlöny 1941. évi 16. számában jelent meg Bartha honvédelmi miniszter ellenjegyzésének feltüntetésével 24.317/Elnöki osztály 1941. április 11. rendeletszám alatt. 43 Felsőházi napló, 1939. II. 221.
