Századok – 2016
2016 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Szente Zoltán: Magyarország második világháborús hadba lépésének alkotmányosságáról
MAGYARORSZÁG MÁSODIK VILÁGHÁBORÚS HADBA LÉPÉSÉNEK... 1379 részeként háborús tevékenységhez köthető magatartást is tanúsított - még ha maga nem is vett részt közvetlenül katonai műveletekben 1941 tavaszáig.31 A délvidéki bevonulás - Jugoszlávia megtámadása A Magyar Királyság 1940. december 12-én ún. „örökbarátsági szerződést” kötött déli szomszédjával, a Jugoszláv Királysággal. A szerződés két lényeges pontot tartalmazott. A felek egyrészt kimondták, hogy a két ország között „[...] állandó béke és örökös barátság fog fennállani”, továbbá megállapodtak abban is, hogy „[...] tanácskozni fognak mindazokban a kérdésekben, amelyek megítélésük szerint kölcsönös kapcsolataikat érinthetik.” A szerződést — amelyet az 1941. évi II. te. illesztett a magyar jogrendszerbe — megerősítő okiratok kicserélésére 1941. február 27-én került sor, így az ezen a napon lépett életbe.32 Miután azonban Jugoszláviában puccsal olyan kormányváltásra került sor, amely sértette Németország külpolitikai érdekeit, illetve a Görögország, majd a Szovjetunió megtámadásával kapcsolatos katonai terveit, Hitler úgy döntött, hogy megtámadja és felszámolja a Jugoszláv Királyságot. A katonai agresszióhoz Magyarország közreműködését is kérte 1941. március 27-én egy a Sztójay Döme berlini magyar követen keresztül Horthy Miklósnak küldött üzenetében.33 A magyar államfő pozitív válaszát Sztójay már másnap átadta Hitlernek, amelyben Horthy azt is jelezte, hogy a Magyarország és Jugoszlávia közti, csak nemrég kötött barátsági szerződés nem lehet akadály a magyar katonai részvétellel szemben, hiszen Magyarország abban is fenntartotta területi igényeit,34 35 amelyeket a kormányzó ezúttal is megerősített.36 Ugyanazon a napon (március 28-án) a 31 1940 decemberében például Németország rendelkezésére bocsájtotta vasúthálózatát, amelyen keresztül Romániába és Bulgáriába szállították a Görögország (majd a Szovjetunió) elleni támadásban részt vevő' német csapatokat. 32 DIMK V. 776-777. 33 „A birodalmi kancellár a Kormányzó Úr O Fó'méltóságának magas elhatározására bízza, illetőleg megfontolás tárgyává óhajtaná javasolni, hogy O Fó'méltósága megfelelő' katonai intézkedéseket foganatosítson. E tekintetben különben a német hadvezetó'ség valószínűleg 24 órán belül érintkezésbe fog lépni a magyar hadvezetó'séggel [...] Magyarország részére jugoszláv irányban a revízió órája ütni fog és pedig az esetben, ha arra kényszerülne, hogy Jugoszlávia ellen eljárjon.” - DIMK V. 966—967. Az üzenetben Hitler kifejezte, hogy „Magyarország revíziós igényeit teljes mérvben elismeri és pedig addig a határig, melyet O Fó'méltósága maga szab meg.” Uo. 34 Ez nem teljesen felelt meg a valóságnak. Horthy itt az egyezmény 2. cikkére hivatkozik, amely azonban csak arról a nemzetközi egyezményekben szokásos formuláról szólt, amely szerint a felek a kapcsolatukat érintő' kérdésekről tanácskozni fognak (azaz békésen oldják meg a felmerült problémákat). Ebbe azonban bizonyosan nem fért bele a területi igények katonai úton való érvényesítése. 35 A levél szövegét közli: Magyarország és a második világháború. Titkos diplomáciai okmányok a háború előzményeihez és történetéhez. Gyűjtötte és a bevezető' tanulmányokat írta: Ádám Magda - Juhász Gyula - Kerekes Lajos. Bp. 1959. 128. számú irat. 325—326.
