Századok – 2016
2016 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Szente Zoltán: Magyarország második világháborús hadba lépésének alkotmányosságáról
MAGYARORSZÁG MÁSODIK VILÁGHÁBORÚS HADBA LÉPÉSÉNEK... 1373 A hadviselés szabályai 1941-ben A hadüzenet és békekötés joga a magyar történeti alkotmányban A magyar történeti alkotmány szerint a hadügyek mindig is az uralkodó felségjogai közé tartoztak.3 A király volt a legfó'bb hadúr, azzal, hogy a hadüzenet és a békekötés tekintetében az Országgyűlésnek a késő középkor óta fontos közreműködői jogosítványai voltak. Az uralkodó volt a hadsereg főparancsnoka, a háborúzás joga azonban már az Aranybulla óta korlátozott volt, amennyiben annak 7. cikke kimondta, hogy a nemesek nem kötelesek hadba vonulni a király oldalán, ha az „[...] az országon kívül akarna hadakozni”, kivéve, ha a király maga fizeti ennek költségeit. Ez azonban nem vonatkozott a védekező' háborúra, vagyis ha az országot idegen támadás érte, minden nemes köteles volt a király zászlaja alatt, saját költségén részt venni a háborúban. Ezt a kötelezettséget eró'sítette meg az a Zsigmond király idejében, 1435-ben hozott törvény is, amely a főpapi és a nemesi bandériumokat a király parancsnoksága alá rendelte, ha a külsó' támadást az uralkodói (akkoriban császári) haderő egymaga nem volt képes elhárítani.4 5 Háború esetén a király — és csak ő — hívhatta hadba a bandériumokat, s ha szükséges volt, az országlakosok egész közösségét.6 Várakat és erődítményeket csak a király jóváhagyásával lehetett építeni,6 a zsoldosok a királynak tartoztak esküt tenni.7 Ugyanakkor arra is volt példa, hogy az Országgyűlés megtiltotta a királynak a nemesi felkelés meghirdetését - azaz a nemesi bandériumok hadba szólítását — „[...] az ország határain és szélein túl”,8 a török háborúk idején pedig a hadba lépés nemesi kötelezettségeit is részletesen szabályozta, illetve a zsoldosok félfogadását az Országgyűlés jóváhagyásához kötötte.9 Az idegen (Habsburg-házi) uralkodókra való tekintettel a 16. századtól kezdve számos törvény igyekezett fenntartani vagy megerősíteni a magyar korona hadviseléssel kapcsolatos jogait, így például annak megakadályozásával, hogy idegen hadsereget Magyarországra hívjanak az Országgyűlés beleegyezése nélkül, vagy annak biztosításával, hogy a magyar katonákat ne lehessen az ország szokásaival ellentétes módon esküre kényszeríteni, illetve hogy a hadsereg magyar kapitányok és törvények irányítása alatt álljon, és a nádortól függjön. 3 Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg a magyar államjog rendszere kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével. Bp. 1877. 362. 4 1435. évi I. te. 5 1498. évi XVIII. te. 6 1514. évi LVII. te. ' 1609. évi XIV. te. 8 1439. évi III. te. 9 Lásd például az 1454. évi erre vonatkozó törvénycikkeket, valamint a 16. század számos, a kérdésre vonatkozó törvényét.
