Századok – 2016
2016 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Szente Zoltán: Magyarország második világháborús hadba lépésének alkotmányosságáról
1372 SZENTE ZOLTÁN A kérdés a Hóman-per perújítási eljárása, illetve az azzal kapcsolatban kialakult viták kapcsán az utóbbi időben ismét némi figyelmet kapott. A hadba lépés alkotmányosságának értékelése azonban — meglepő' módon — a mai napig nem vált részletes vizsgálat tárgyává. Mindezek alapján ideje Magyarország hadba lépésének körülményeit abból a szempontból is megvizsgálni, hogy az mennyiben felelt meg az akkoriban érvényesnek tekintett történeti alkotmány feltételeinek, illetve a korabeli jogi - mindenekeló'tt alkotmányjogi és nemzetközi jogi — követelményeknek. Ebben az írásban erre teszek kísérletet. Az alábbiakban eló'ször azt tekintem át, hogy a hadviseléssel kapcsolatos jogköröket hogyan határozta meg a magyar történeti alkotmány, különös tekintettel az 1941-ben hatályos jogi helyzetre, valamint a vonatkozó nemzetközi jogi szabályokra. Ezt követó'en a 2. részben Magyarország háborúba lépésének körülményeit vizsgálom meg. Ennek során csak azokkal az esetekkel foglalkozom, amelyek a második világháború idején történtek, s tényleges hadműveletekkel jártak.2 Ezek tekintetében is csak azokat az eseményeket veszem szemügyre, amelyek a hadba lépés jogszerűségének megítélése szempontjából relevánsak lehetnek, vagyis azokat a körülményeket, amelyek a hadügyek tekintetében jogkörrel rendelkező tisztségviselők és szervek közreműködésére vonatkoznak. Magyarország 1941-es második világháborús hadba lépésének különböző stációi voltak, amelyek alkotmányjogi szempontból megítélhetők. Ezért külön vizsgálom az áprilisi délvidéki bevonulás, a Szovjetunióval szembeni júniusi hadba lépés, illetve a Nagy-Britanniával és az Egyesült Államokkal decemberben beállott hadiállapot körülményeit. Végül a 3. részben mindezek jogi értékeléséről lesz szó, amelynek során igyekszem megvizsgálni a legfontosabb pro és kontra érveket, s választ adni arra a kérdésre, hogy Magyarország „háborúba sodródása” vajon az alkotmányos szabályoknak megfelelően történt-e. A tanulmányban nem törekszem új történeti tények bemutatására, vagy az ismert események újfajta történeti vagy politikai értelmezésére, célom, hogy a hadba lépés eddig feltárt körülményeit alkotmányjogi szempontból értékeljem. 2 így nem foglalkozom Kárpátalja 1939. márciusi megszállásával, ami hadüzenet nélkül, a terület visszacsatolása érdekében történt, valamint Románia megtámadásának tervével 1940 augusztusában, amelyre ugyancsak hadüzenet nélkül, Horthy hadparancsa alapján került volna sor. Ez a katonai akció végül a német kormány ellenzése miatt meghiúsult. Lásd Dombrády Lóránd: A legfelsőbb hadúr és hadserege. Bp. 1990. 134.
