Századok – 2016
2016 / 5. szám - MŰHELY - Tuza Csilla: Állami szolgálat, közszolgálat a 19. század közepén. Egy készülő abszolutizmuskori személyügyi adatbázis
ÁTJ,AMT SZOLGÁLAT, KÖZSZOLGÁLAT A 19. SZÁZAD KÖZEPÉN 1345 magyar nyelvtudás hiánya miatt helyeztettek át német, illetve szlovák nyelvterületre.15 A minősítéseket a hivatalnok elöljárójának, vagy a hivatalvezetőnek kellett elvégeznie. Az illető benyújtotta iskolai bizonyítványait, az előző munkahelyéről kapott igazolásokat, fizetési kimutatásait, esetleges kitüntetéseit stb. A minősítési lapra rávezették valamennyi iskoláját, általános iskolától kezdve a gimnáziumi, illetve egyetemi végzettségig. Felsorolták, milyen tantárgyakat hány évig tanult, van-e valamiből szakvizsgája. Az előző munkahelyeket is részletesen felsorolták: mettől meddig dolgozott ott, milyen beosztásban, mennyi fizetésért. A hitelesség végett valamennyi bemutatott dokumentum számát, kiadóját, dátumát is feljegyezték. Az 1850-es évek minősítési táblázataiban ezen kívül feljegyezték a minősített személy rövid életrajzát, családi állapotát, és kitértek arra is, ha előző munkahelyein dicséretben részesült, vagy éppen elmarasztalták. Dicséretet kiérdemelni nehéz volt, de igen kevés az elmarasztaló megjegyzés is. Nagyon kiemelkedő lehetett annak a hibája, akinek ez már rákerült a minősítési lapjára. így például Horváth Andrást, a győri igazgatási kerület alkalmazottját többszöri figyelmeztetés után amiatt sújtották büntetéssel, mert nem tartotta be a hivatali határidőket, és ez már rákerült lapjára is.16 Ebner Károly, a nagyszebeni bíróság vizsgálóbiztosa szakmailag ugyan feddhetetlen volt, de arrogáns viselkedéséért mégis figyelmeztetésben részesült.17 Bertalan Lajos pedig folyamatos hivatali késései miatt fegyelmi büntetést kapott.18 Az orvosokról is készültek minősítések, amennyiben állami (megyei) intézményben dolgoztak, vagy tisztiorvosok voltak. Az ő minősítésük is ugyanúgy történt, mint a hivatalnokoké. Iskolai végzettségük minden esetben orvosi egyetem volt, csak a legmagasabb iskolai képzettséggel kaphattak tisztiorvosi állást. Hammerschmid József trsztenai (Árva vm.) kerületi orvost azért részesítették dicséretben, mert a szabadságharc alatt Trsztenában saját költségén kórházat állított fel, ahol nemzetiségre való tekintet nélkül osztrák, magyar és orosz katonákat egyformán gyógykezelt — ellenszolgáltatás nélkül.19 A hivatalnokok között nemesi, kisnemesi származásúakat is találunk. A nemesek hivatalvállalásának okait fentebb már említettük. Ha ők állami szolgálatot vállaltak, akkor ugyanúgy rendelkezniük kellett a szükséges szakképzettséggel, nyelvtudással, és ugyanúgy készültek róluk is minősítési táblák. így ismerősként találjuk meg Augusz Antalt, aki a szabadságharc után Tolna vármegye királyi biztosa volt. Minősítési táblájából megtudhatjuk, hogy egész élete Tolna vármegyéhez kötődik, pályafutását aljegyzőként kezdte még 1826-ban, 15 16 17 18 19 MNL OL D 188 - Bach-korszakbeli kimutatások - Moriz Ehler. MNL OL D 188 — Bach-korszakbeli kimutatások - Horváth András. MNL OL D 188 - Bach-korszakbeli kimutatások - Ebner Károly. MNL OL D 188 - Bach-korszakbeli kimutatások - Bertalan Lajos. MNL OL D 188 - Bach-korszakbeli kimutatások - Hammerschmid József.
