Századok – 2016
2016 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tengely Adrienn: Az 1931. és 1942. évi egri egyházmegyei zsinatok
134 TENGELY ADRIENN Magyarországon már a 11. századtól tartottak nemzeti, egyháztartományi és egyházmegyei zsinatokat, bár ezekről csak elszórt adatokkal rendelkezünk. Az egri egyházmegye első ismert zsinatára 1371-ben került sor. Ekkor Szécsényi Mihály püspök december 27-ére, Szent János evangélista, az egyházmegye védőszentje ünnepére háromnapos zsinatot hívott össze. De bizonyára ezt már több zsinat is megelőzte, mivel a püspök mentegetőzött, hogy bár évente kellene zsinatot összehívnia, de az elmúlt évben az országos ügyek miatt erre nem volt lehetősége. A zsinat célját az erkölcsök jobbításában és a pártütés lecsendesítésében jelölte meg, ahogy azt az egyházjog előírta. Sajnos a tanácskozás lefolyásáról nem rendelkezünk forrással, egyetlen emléke Szécsényi püspök a leleszi apátnak küldött meghívólevele.5 A második ismert egri zsinatot 1512-ben Estei Hippolit püspöksége alatt Keresztúri Péter püspöki helynök hívta össze Keresztelő Szent János ünnepére, június 24-ére, amelynek határozatai szintén nem maradtak fenn.6 A következő ismert zsinatra 1635-ben, már a katolikus megújulás korában került sor. A Trienti Zsinat követelményeinek megfelelően — miszerint évente kötelező egyházmegyei zsinatot tartani, amely egyébként nyilvánvalóan kivitelezhetetlen volt — Lósy Imre püspök egyházmegyei zsinatot hívott össze az egyházmegye fővédőszentje, Olajbanfőtt Szent János evangélista ünnepére, május 6-ára Jászóra, mivel Eger török megszállás alatt volt. A zsinat három napja alatt az 1611-es tartományi, valamint az 1630-as és 1633-as nemzeti zsinat határozatait hirdették ki és az egyházmegye részére hoztak különféle rendeleteket a megújulás jegyében.7 A Trienti Zsinat előírásai ellenére az egyházmegyében majd csak száz év múlva, 1734. május 6-ára hívott össze ismét zsinatot Erdődy Gábor püspök, bár a legújabb kutatások ezt nem valódi egyházmegyei zsinatként, hanem inkább csupán az összehívandó nemzeti zsinatot megelőző papi gyűlésként értelmezik.8 Az üléseken azonban az áradások miatt csak nagyon kevesen tudtak részt venni, így a püspök július elején újabb gyűlést rendelt el. A tanácskozás a török idők után felmerülő aktuális kérdésekkel foglalkozott, különösen figyelemreméltóak a görög katolikus papságra vonatkozó határozatok.9 1883. I. 31-33., II. 769.; Sipos Kath. egyházjog i. m. 87.; Ignazia Maria Angelini: A katolicizmus. Gondolat - Szent Gellért Kiadó, Bp.-Szeged, 1991. 86-87. 5 Sugár István: Az egri püspökök története. Szent István Társulat, Bp., 1984. 118.; EFL Körlevelek 1931/I./194. 6 Szvorényi Michael: Synopsis eritico-historica decretum synodalium pro ecclesia Hungaro-Catholica editorum. Typis Clarae Szammer, Vespremii, 1807. 189-191.; Sugár Az egri püspökök i. m. 207. 7 Péterffy Carolus: Sacra Concilia Ecclesiae Romano-Catholicae in Regno Hungáriáé celebrata ab anno Christi 1016. usque ad annum 1715. Viennae-Posonii, 1742. II. 336-342.; Szvorényi M.: Synopsis i. m. 259-263.; Csepela Lajos: Egyházmegyei zsinataink. Egri Egyházmegyei Közlöny 60. (1928) 50-52.; Sugár I.: Az egri püspökök i. m. 304. (Sugár tévesen 1634-re teszi a zsinatot); Mihalik Béla Vilmos: Mérföldkövek az egri egyházmegye megújulásában. Az 1635. évi jászói és az 1734. évi egri papi zsinatok. In: Katolikus zsinatok és nagygyűlések Magyarországon a 16-20. században. Szerk. Balogh Margit-Varga Szabolcs-Vértesi Lázár. Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola, Pécsi Egyháztörténeti Intézet-MTA BTK, Budapest-Pécs, 2014. (Seria Historiae Dioecesis Quinqeecclesiensis X.) 149-165. 8 Mihalik B. V: Mérföldkövek i. m. 9 Sugár I.: Az egri püspökök i. m. 398-399.; Mihalik B. V: Mérföldkövek i. m.
