Századok – 2016

2016 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tengely Adrienn: Az 1931. és 1942. évi egri egyházmegyei zsinatok

AZ 1931. ÉS 1942. ÉVI EGRI EGYHÁZMEGYEI ZSINATOK

135

Az elkövetkező évtizedekben azonban a jozefinista egyházpolitika megnehezítette az egyházmegyei zsinatok tartását, így Egerben sem hívtak össze újabb zsinatot és a kor gyakorlatának megfelelően a főpásztorok e nélkül alkották meg és adták ki az egyházmegye életét szabályozó statútumaikat.10 Igaz, az 1848-as nemzeti zsinat előkészítő munkálatai során Egerben is tartottak augusztus 2-án egy egyházmegyei papi gyűlést, de valószínűleg ez nem volt kánonjogi értelemben vett hivatalos zsinat, hanem inkább az esperesi kerületi gyűlések véleményeiből11 egységes egyházmegyei állásfoglalást lefektető tanácskozás.12 Bár az 1855-ös osztrák konkordátum után újra lehetővé vált a zsinatok összehívása, de csak néhány helyen éltek ezzel a lehetőséggel — 1858- ban és 1860-ban Esztergomban, 1863-ban pedig Kalocsán tartottak tartományi, illetve egyházmegyei zsinatot —, az egri főegyházmegyében erre nem került sor, így az érsekek továbbra is zsinatok nélküli rendeletekkel kormányozták az egyházmegyét.13

Az 1917-es új egyházi törvénykönyv, a Codex Iuris Canonici (CIC) teremtett új helyzetet, amely a valódi viszonyokhoz jobban illeszkedve tízévente kötelezte a püspököket egyházmegyei zsinatok tartására (356. kánon 1. §).14 Magyarországon azonban 1918-1920 között a világháború elvesztése, az őszirózsás forradalom, a Tanácsköztársaság és az ország megcsonkítása olyan helyzetet teremtett, hogy lehetetlen volt ezt azonnal teljesíteni, de mihelyst konszolidálódott a helyzet, az 1920-as évek elejétől az anyaországi székhelyű egyházmegyékben sorra megindultak a zsinati munkálatok.15 Egerben a két világháború között a kánoni előírásokat pontosan betartva — a váci és a székesfehérvári egyházmegyéhez hasonlóan — két egyházmegyei zsinatra is sor került

1931-ben és 1942-ben, amit az is megkönnyíteti, hogy a korszakban szinte végig ugyanazon személy, Szmrecsányi Lajos érsek16 állt az egyházmegye élén.

10 Eszterházy Károly: Statuta Dioecesis Agriensis. Scholae Episcopalis, Agriae, 1767.; Fuchs Xavér Ferenc: Statuta generalia. [Typ. Lyc.], Agriae, 1806.

11 Az esperesi kerületi vélemények megtalálhatók: EFL Archivum Novum, Synodus 3129.

12 Tamási Zsolt: Az 1848-as egri zsinat előkészítő munkálatai a tervezett magyar nemzeti zsinat keretében. In: Fejezetek az ezer éves Egri egyházmegye múltjából. Egri Főegyházmegyei Levéltár, Eger, 2016. (Megjelenés alatt)

13 Hermann Egyed: A katolikus egyház története Magyarországon 1914-ig. Aurora, München, 1973. (Dissertationes Hungaricae ex historia Ecclesiae I.) 435.; Karácsonyi János: Magyarország egyháztörténete főbb vonásaiban 970-től 1900-ig. Szent László-Nyomda Részvénytársaság, Nagy-várad, 1915. 285., 363-364.; Csepela L.: Egyházmegyei zsinataink i. m. 50-52.; EFL Körlevelek 1931/1. 194.

14 http://www.intratext.com/IXT/LAT0813/Pll.HTM,2013. 12. 01.; Sipos István: Az uj egyházi törvénykönyv főbb vonásai és utasításai. „Dunántúl” Rt., Pécs, 1918. 45.; Sipos, S.: Enchiridion i. m. 219.; Jelenlegi szabályozásához lásd. Erdő Péter: Egyházjog. Szent István Társulat, Bp., 1991. 273.

15 Vác: 1921, 1930; Veszprém: 1923; Székesfehérvár: 1924, 1934; Szombathely: 1927; Kalocsa: 1928; Eger: 1931, 1942; Győr: 1935; Pécs: 1936; Pannonhalma: 1940; Esztergom: 1941. Gergely Jenő: A katolikus egyház története Magyarországon 1919-1945. Pannonica Kiadó, H. n., 1997. 211-212.

16 Szmrecsányi Lajos (Daróc, 1851. április 26. - Eger, 1943. január 28.): 1873-ban szentelték pappá. Kápolnán, majd Miskolcon káplán, később helyettes plébános, a helyi egyházközségi önkormányzat megalkotója. 1882-től érseki szertartó, 1891-től érseki titkár, 1893-tól tiszteletbeli kanonok, 1897-től egri kanonok, 1898-tól címzetes apát, 1901-től érseki irodaigazgató, 1904-től oldalkanonok. 1912-től Samassa József bíboros-érsek mellett koadjutor, majd halála után, 1912. augusztus 20-tól egri érsek. Kibővíttette az egri Szent József Fiúinternátust, Egerben felsőkereskedelmi iskolát, Kisvárdán és Hevesen orsolyita zárdát, Nyíregyházán Szent Imre Internátust, leánynevelő intézetet