Századok – 2016
2016 / 5. szám - KÖZIGAZGATÁS-TÖRTÉNETI MŰHELYTANULMÁNYOK - Cseh Géza: Szapáry Gyula és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye kapcsolata
SZAPÁRY GYULA ÉS JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK VÁRMEGYE KAPCSOLATA 1309 választmányt alakítottak és előintézkedéseket hoztak az országgyűlési képviselőválasztások megtartására, amelyek 1865. november 27-én zajlottak le Heves megyében. Szapáry Gyulát ez alkalommal is a szolnoki választókerület juttatta képviselői mandátumhoz.14 Heves és Külső-Szolnok vármegye önkormányzata az Andrássy-kormány kinevezése után állt teljesen helyre. Földváry János főispáni helytartót felmentették tisztségéből, és a helyére 1867. március 31-én Szapáry Gyulát nevezték ki Heves megye fó'ispáni helytartójának.15 Szapáry a kiegyezés létrehozásáig a megyei ellenállás egyik emblematikus alakjának számított. Az új, dualista állam rendszerének kialakításában személyesen is jelentó's szerepet játszott. Már 1866. március 5-én beválasztották a kiegyezést előkészítő' bizottságba. Személyének jelentőségét és pénzügyi-gazdasági szakmai tekintélyét bizonyítja, hogy Deák Ferenc 244, Andrássy Gyula 242 szavazata után a bizottságba bekerült tagok közül Szapáry Gyula élvezte a legnagyobb bizalmat, mivel 213 szavazattal került a kiegyezést közvetlenül előkészítő testületbe.16 A gróf ettől kezdve élete végéig a kiegyezés és a 67-es eszmék egyik legszilárdabb hívének számított. így azonban szükségszerűen szembekerült a 48-as vívmányok maradéktalan érvényesítéséért küzdő politikusokkal és vármegyéjével, a Heves megyei törvényhatósági bizottság tagjaival is. A függetlenségi politikusok közül Mocsáry Lajossal már az uralkodó és a nemzet megegyezését megelőző hetekben heves sajtóvitát folytatott. Mocsáry a Hon című lapban megjelent cikkeiben az önálló állami léttel összeférhetetlennek minősítette a közös minisztériumok létrehozását, és 1848-as alapokon nyugvó perszonáluniót követelt Ausztria és Magyarország között. Mocsáry a küszöbönálló kiegyezést az abszolutizmus átmentésének tekintette.17 Mocsáry Lajos cikkeire a Deák párt nevében Szapáry Gyula válaszolt a Hon és a Pesti Napló hasábjain. Szapáry határozottan tagadta Mocsáry állításait, ám az ellenérvek részletes felsorakoztatása kimaradt írásaiból. Szapáry a kiegyezési törvényjavaslat melletti érvelés helyett egyszerűen kinyilatkozta, hogy a kiegyezést előkészítő 15-ös albizottság jelentése felett további vitának nincs helye. Szerinte 1867 nem megszünteti, hanem felvirágoztatja alkotmányunkat és nemzeti önállóságunkat. Szapáry Gyula a kiegyezés engedmény jellegét beismerte ugyan, de tagadta a káros következményeit, a függetlenség megnyirbálását és a centralizáció veszélyét.18 Mocsáry Lajos szerint a Pragmatica Sanctio elve az osztrák—magyar kiegyezés tervezetében nem érvényesül. Nem két különálló társországról van szó, melyeknek közös az uralkodójuk, hanem egy egységes birodalomról. Szapáry a Pesti Napló 1867. február 5-én megjelent számában Mocsáryval szemben a 15-ös albizottság javaslatára hivatkozott, amely 14 Szederkényi N.: Heves i. m. 436., 440. 15 Uo. 437. 16 Graf Julius Szapáry i. m. 26. 17 Tóth Ede: Mocsáry Lajos élete és politikai pályakezdete (1826-1874). Bp. 1967. 113. 18 Uo. 114-115.
