Századok – 2016
2016 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tengely Adrienn: Az 1931. és 1942. évi egri egyházmegyei zsinatok
Tengely Adrienn AZ 1931. ÉS 1942. ÉVI EGRI EGYHÁZMEGYEI ZSINATOK1 A zsinat az egész egyház vagy valamely részegyház püspökeinek gyűlése az egyházi ügyekről való tanácskozás és határozathozatal végett. Vizsgált időszakunkban az érvényben lévő 1917-es Codex Iuris Canonici alapján megkülönböztethetünk egyetemes zsinatot, mely az egész egyház püspökeinek gyűlése, plenáris zsinatot, mely több egyháztartomány, esetleg egy nemzet főpásztorainak gyűlése, valamint egyháztartományi és egyházmegyei zsinatot. Ez utóbbi az egyházmegye papságának a püspök által egybehívott tanácskozása az egyházmegyére vonatkozó ügyek tárgyalására, mely azonban egyházjogi szempontból nem igazi zsinat, mert nem a törvényhozó püspökök gyűlése, így nem concilium, csak synodus.2 Az egyházmegyei zsinat Borromei Szent Károly szavaival élve „az egyházi fegyelem megállapítására s megszilárdítására hathatós eszköz, tükör, mely feltárja mindazt, ami megvizsgálást, javítást kíván, helye a főpásztor és papság közötti összhang ápolásának, alkalma annak, hogy amit egy szem meg nem lát, többeknek figyelmes tekintete előtt feltáruljon, ha Isten, a szívek és elmék vizsgálója, velük van.”3 Előzmények Az apostoli zsinat példájára már a 2. században szokássá vált, hogy a püspökök összegyűltek megbeszélni a fontosabb kérdéseket — főleg az eretnekségek elleni állásfoglalást —, az üldözések megszűnte után pedig sokáig szinte rendes egyházkormányzati szervként működtek. Az elkövetkező évszázadokban más-más kérdések és feladatok kerültek elsődlegesen az egyetemes zsinatok látókörébe: a Szentháromság-tan (325-451), a krisztológia (553-787), az egyháztan (869-1245), az unió (1274-1517) és végül a katolikus szintézis (1545-1965) - de ezek mellett már a 3. századtól a kisebb területek részegyházai is időnként összehívtak helyi zsinatokat saját speciális viszonyaik megbeszélésére és szabályozására.4 1 A tanulmány a 83799. számú OTKA-program támogatásával jött létre. 2 Stephanus Sipos: Enchiridion Iuris Canonici. Orbis Catholicus - Herder, Roma, 1954. 218.; Sipos István: Kath. egyházjog. Haladás Nyomdarészvénytársaság, Pécs, 1928. 87., 89.; Papp György: Egyházmegyei zsinati jogalkotás Magyarországon a C. J. C. óta. Venkovits K. Lajos Könyvnyomdája, Nyíregyháza, 1942. 6-10. 3 Egri Főegyházmegyei Levéltár (továbbiakban: EFL) Körlevelek 1931/I./194 4 Szeredy József: Egyházjog különös tekintettel a Magyar Szent Korona területének egyházi viszonyaira, valamint a keleti és protestáns egyházakra. I—II. Ifj. Madarász E. Könyvnyomdája, Pécs,
