Századok – 2016
2016 / 5. szám - KÖZIGAZGATÁS-TÖRTÉNETI MŰHELYTANULMÁNYOK - Szikla Gergő: Bihar és Hajdú vármegyék közigazgatási változásai a 19. század második felében
BIHAR ÉS HAJDÚ VÁRMEGYÉK KÖZIGAZGATÁSI VÁLTOZÁSAI 1299 változott, vagy mert a szolgabírónak a személye lett más, vagy mert a lakhelye. Két esetben pedig nem tartották be a törvényt, hiszen a szomszédos szolgabírói szakaszból irányította a sajátját a szolgabíró. Az 1876. évi XXXIII. és az 1877. évi I. törvénycikkekkel — melyekkel több törvényhatóságnak a területét is szabályozták - felszámolták a szász és a székely székek, a vidékek, a kerületek, a Jászság, a Nagy- és a Kiskunság, a Hajdúkerület és a szepesi 16 város törvényhatósági különállását, és betagolták őket a vármegyerendszerbe.49 Ezek a változtatások Bihar vármegyét is érintették, ugyanis az újonnan létrehozott Hajdú vármegyéhez csatolták Debrecent, Mikepércset, Sámsont és Kabát, cserébe viszont megkapta Szabolcs vármegyétől Erkenézt és Sápot.50 Ezeken kívül 1878-ban Nagyszántó a Szalárdi járásból átkerült a Mezó'keresztesibe, ugyanis szavazás útján közös körjegyzőségben egyesült Kisszántóval és Nagykerekivel.51 A Nagyszalontához tartozó Erdó'gyarak puszta pedig 1879-ben önálló településsé vált.52 * 54 Az 1884. év elején az utolsó nagyobb átalakítást hajtották végre Bihar vármegye járási63 beosztásán. Az ekkor kialakított rendszer — kisebb módosításokkal — egészen 1950-ig fennmaradt, még 1920 után is, csak ekkor már egy országhatár szelte ketté a vármegyét, de mindkét oldalán szinte teljes egészében megőrizték a korábbi járásokat. A Mezőtelegdi, a Micskei és a Robogányi járásokat megszüntették, településeiket a környező járásokhoz osztották be. A többi járás között volt, amelyiknek a területét nem érintette az átalakítás, de volt olyan is, amelyiknek határai jelentősen módosultak. Három járásnak pedig megváltozott az elnevezése: a Bárándiból Tordai, az Ugraiból Cséffai, a Bihariból Központi lett.64 A községek járásokba való beosztásáról, a járások számáról és területéről mindig is a vármegye közgyűlése döntött, melyen az 1886. évi XXI. törvénycikk 49 Polgárosodás i. m. 172. 50 Az 1876. évi megyerendezésról és Hajdú vármegye kialakításáról a későbbiekben még lesz szó. 51 MNL HBML IV. B. 406/b. 20. d. 1.51. 282/1878. 52 MNL HBML IV. B. 406/b. 19. d. 1.51. 226/1878. A pusztákat, vagyis a külterületi lakott helyeket az összeírások és az adók kivetése miatt tartottak számon. Emiatt a forrásokban többször is előfordul, hogy nem településenként vannak megadva, hanem jegyzői körönként, járásonként összesítve. Néhány puszta pedig más-más időszakban más-más településhez tartozott. Bihar vármegye helységei között akadtak volt puszták, amelyek már önálló községek voltak, de a nevükben még őrizték a korábbi állapotukra utaló jelzőt (pl. Pusztabikács, Pusztahodisel, Pusztatold később Told); és akadtak olyanok is, melyeket egyes esetekben önálló községként kezeltek, és egy idő után azzá is váltak (pl. Erdó'gyarak puszta, Feketeerdő puszta). 63 Ahogyan azt már korábban is említettük, az 1872. évi közigazgatási átalakításokat követően bevezetett szolgabírói szakasz vagy járás elnevezések helyett fokozatosan visszatértek a régi szóhasználathoz. 54 Szikla G.: Évszázada i. m. 73. Bihar vármegye 1884—1920 közötti közigazgatási beosztása és változásai a Szálkai T. - Szikla G. - Szilágyi F.: Közigazgatási i. m. II/5. Függeléke alapján.
