Századok – 2016
2016 / 5. szám - KÖZIGAZGATÁS-TÖRTÉNETI MŰHELYTANULMÁNYOK - Szikla Gergő: Bihar és Hajdú vármegyék közigazgatási változásai a 19. század második felében
1300 SZIKLA GERGŐ a törvényhatóságokról sem változtatott, azonban elrendelte, hogy a főszolgabíró ezt követően a járás székhelyén lakjon,55 56 57 amely így már állandósult. Bihar vármegyében a járások székhelyeként a névadó település szolgált, a Központié pedig Nagyvárad volt. 1902-ben a Tordai járás székhelyét Bihartordáról Nagybajomba helyezték át, és a nevét Sárrétire változtatták.56 A vármegyék határát — községek és puszták átcsatolásával - az 1884. évi VII. törvénycikkel igazították ki, mely alapján (Kozma)almást Szilágy vármegyétől Biharhoz csatolták.67 1906- ban Lóró, Ponor és Remecz települések Lóróponorremecz néven egyesültek, amelyet 1910-ben Remetelórévre változtattak.58 1908-ban a Belényesi járástól a Vaskohihoz csatolták Gurányt, Felsó'kocsobát (Kocsuba), Vasaskó'falvát (Petrósz) és Kisszedrest (Szudrics); 1909-ben Rézbánya falut és Rézbánya várost egyesítették; 1912-ben Körösbarafalva (Barest) beolvadt Vaskohba. Bihar vármegyében már az 1848—49-es forradalom és szabadságharc alatt is voltak próbálkozások arra vonatkozóan, hogy a nem magyar hangzású településneveket magyarosítsák, majd az 1860-as években már ténylegesen is magyarosították néhány község nevét. Végezetül a 20. század elején az Országos Törzskönyvi Bizottság zárta le az ügyet azzal, hogy megszűntette a névazonosságokat Magyarországon, és számos település nevét magyarosította országszerte, így Biharban is (ekkor alakultak ki a ma is használatos névalakok). Az eló'bb leírtaknak köszönhetó'en lett a Mezokeresztesi járás neve Biharkeresztesi, mivel a nagyközség neve is megváltozott. Azonban az 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátum közvetlenül is érintette Bihar vármegyét, hiszen az új országhatár a területén húzódott keresztül: „[...] a helyszínen megállapítandó vonal, amely [...] és Kötegyántól keletre halad, átvágja a Nagyszalonta-gyulai vasútvonalat Nagyszalontától körülbelül 12 kmre a két elágazás között, amelyet ez a vasútvonal keresztezése alkot a Szeghalomerdőgyaraki vasútvonallal; azután Méhkeréktől keletre, Nagyszalontától és Marciházától nyugatra, Geszttől keletre, Atyástól, Oláhszentmiklóstól és Rojttól nyugatra, Ugrótól és Harsánytól keletre, Körösszegtől és Kőröstarjántól nyugatra, Szakádtól és Berek-Böszörménytől keletre, Borstól nyugatra, Artándtól keletre, Nagyszántótól nyugatra, Nagykerekitől keletre, Pelbárdhidától és Bihardiószegtől nyugatra, Kismarjától keletre, Csokalytól nyugatra, Nagylétától és Almosától keletre, Érselindtől nyugatra, Bagamértől keletre, Érkenéztől és Érmihályfalvától nyugatra j...]”59 A vármegye területének és járásainak nagyobb részét a Román Királysághoz csatolták, így Magyarországon csak a következő járások maradtak: 55 www.1000ev.hu, letöltés 2016. máj. 8. 56 MNL HBML IV. B. 402. 148. k. 361. 57 www.1000ev.hu, letöltés 2016. máj. 8. 58 Közigazgatásilag már az 1850-1860-as években is összetartoztak. 59 Trianon. (Nemzet és emlékezet) Szerk. Zeidler Miklós. Bp. 2003. 180.
