Századok – 2016

2016 / 5. szám - KÖZIGAZGATÁS-TÖRTÉNETI MŰHELYTANULMÁNYOK - Szikla Gergő: Bihar és Hajdú vármegyék közigazgatási változásai a 19. század második felében

1298

SZIKLA GERGŐ

szolgabírói szakasszá vagy járássá alakították át. Számukat a korábbi 26-27- ró'l 20-ra csökkentették: Bárándi, Belényesi, Berettyóújfalui, Béli, Bihari, Derecskéi, Elesdi, Érmihályfalvai, Magyarcsékei, Margittai, Mezőkeresztesi, Mezó'telegdi, Micskei, Robogányi, Szalárdi, Szalontai, Székelyhídi, Tenkei, Ugrai, Vaskohi.47

A szolgabírói szakaszok székhelye a szolgabírók lakhelyének megfelelően 1872 és 1883 között az alábbiak szerint alakult:48

— Bárándi szolgabírói szakasz: a Bakonszeghez tartozó Pusztakovácsi puszta (1872-1874), Torda (1874-1883);

— Belényesi szolgabírói szakasz: Belényes (végig);

— Berettyóújfalui szolgabírói szakasz: Gáborján (végig);

— Béli szolgabírói szakasz: Ágris (1872-1881), Bél (1881-1883);

— Bihari szolgabírói szakasz: Peceszóló's (végig);

— Derecskéi szolgabírói szakasz: Vértes (végig);

— Élesdi szolgabírói szakasz: Köröstopa (1872—1876), Élesd (1876—1883);

— Érmihályfalvai szolgabírói szakasz: Érsemjén (végig);

— Magyarcsékei szolgabírói szakasz: Magyarcséke (1872—1880), Kapocsány (1880-1883);

— Margittai szolgabírói szakasz: Margittá (végig);

— Mezőkeresztesi szolgabírói szakasz: Nagykereki (1872—1882), Mezőkeresztes (1882—1883);

— Mezó'telegdi szolgabírói szakasz: Mezőtelegd (végig);

— Micskei szolgabírói szakasz: a Margittai járáshoz tartozó Tóti (1872— 1874), Micske (1874-1883);

— Robogányi szolgabírói szakasz: Pokola (végig);

— Szalárdi szolgabírói szakasz: Szalárd (1872), a Bihari járáshoz tartozó Hegyközkovácsi (1872—1874), Kismarja (1874—1883);

— Szalontai szolgabírói szakasz: Nagyszalonta (végig);

— Székelyhídi szolgabírói szakasz: Székelyhíd (végig);

— Tenkei szolgabírói szakasz: Less (1872—1878), Tenke (1878—1883);

— Ugrai szolgabírói szakasz: Gyires (1872—1874), Ugra (1874-1882), Cséffa (1882-1883);

— Vaskohi szolgabírói szakasz: Vaskoh (végig).

Amint az látható, nem mindig a szolgabírói szakasz legjelentősebb települése volt a székhely, sőt egy esetben például egy puszta volt az. A tárgyalt időszakban húszból tizenegynél végig ugyanaz a helység volt a központ, míg a többinél

47 Bihar vármegye 1872—1883 közötti közigazgatási beosztása és változásai a Szálkai T. - Szikla G. - Szilágyi F.: Közigazgatási i. m. II/4. Függeléke alapján.

48 Az MNL HBML IV. B. 406/b. 1—56. d. iratainak alapján külön-külön került megállapításra, hogy a húsz szolgabíró melyik évben, mely településről írta a jelentéseit, vagyis hol volt a lakhelye.