Századok – 2016
2016 / 5. szám - KÖZIGAZGATÁS-TÖRTÉNETI MŰHELYTANULMÁNYOK - Szikla Gergő: Bihar és Hajdú vármegyék közigazgatási változásai a 19. század második felében
BIHAR ÉS HAJDÚ VÁRMEGYÉK KÖZIGAZGATÁSI VÁLTOZÁSAI 1295 Dél-Bihar vármegye területe a régi Bihar vármegye területét fedte le az észak-nyugati részek kivételével, míg Észak-Bihar vármegye területének nagy része Szabolcs vármegyétől került át, kiegészítve az észak-nyugati részekkel.31 (Észak-Bihar vármegye területe — a Derecskéi és a Diószegi járások, Polgár és a tőle északra található települések kivételével - nagyjából megegyezett az 1876-ban létrehozott Hajdú vármegye területével.) Mindkét törvényhatóságnak megmaradt a székhelye (Debrecen és Nagyvárad), és a járásoknak is állandó központjuk lett, mégpedig a névadó településeik.32 Kivétel ez alól az Artándi járás volt, melynek szolgabírói hivatala Nagyváradon székelt, mígnem 1855 őszén áthelyezték Mezőkeresztesre, azonban ez véglegessé — mint a járás új elnevezése is — csak 1857 márciusában vált.33 1854-ben a jegyzői körök számát lecsökkentették, vagyis a megmaradtaknak a területét és a hozzájuk tartozó települések számát megnövelték. Azonban ezek már nagy valószínűséggel nem tudták ellátni a feladatukat, ugyanis két-három év múlva több jegyzői kört is szétdaraboltak, vagy másikhoz csatolták a hozzájuk tartozó települések egy részét. Még 1850-ben a Szabolcs vármegyei Püspökladányi járáshoz csatoltak hét régi bihari települést: Bárándot, Dancsházát, Nagybajomot, Nagyrábét, Szerepet, Tordát és Udvarit; Kabát pedig a Szoboszlói járáshoz. 1854-től Nagyrábé, Torda és Dancsháza a Derecskéi járáshoz került, míg a többi (Kaba is) maradt a Püspökladányi járásban, de már Észak-Bihar vármegyéhez tartoztak. A Szabolcs vármegyei Szovát, Földes és Sáp helységek 1854 és 1860 között a Derecskéi járáshoz tartoztak, majd visszacsatolták őket a korábbi vármegyéjükhöz.34 A tárgyalt korszak végére, 1858 decemberétől Kövesd és Cigányfalva községek újra az Élesdi járás települései közé tartoztak (1854-től a Margittal járás részei voltak),35 1860 körül a Belényesi járásban pedig Rézbánya mezővárosból kivált Rézbánya falu. A „közigazgatási restauráció” időszaka (1861-1872) Az 1853-1854-ben létrehozott közigazgatási rendszer egészen 1860. október 20- ig maradt fent, amikor is a Szerb Vajdaság és Temesi Bánságot, a Muraközt, a Partiumot ismét egyesítették Magyarországgal (igaz Erdély és Horvátország közjogi különállása továbbra is fennmaradt).36 1860 végére, 1861 elejére az ország kerületi felosztása megszűnt, s a magyar kancellária és helytartótanács 31 Szikla G.: Évszázada i. m. 63. 32 MNL HBML IV. B. 420/c. 10. d. V-1228.; MNL HBML IV. B. 420/n. 8. cs. XI-1140. 33 MOK VI. 94. és VIII. 122. 34 MNL HBML IV. B. 254. 3. d. 1.111. 43/1861. 35 MOK IX. 2. 36 Magyarország i. m. 1. 657-660.
