Századok – 2016
2016 / 5. szám - TANULMÁNY - Kövér György: "Statisztikai asszimiláció" Magyarországon, 1880-1910
.STATISZTIKAI ASSZIMILÁCIÓ” MAGYARORSZÁGON 1880-1910 1253 Mégsem állíthatjuk a fentiek alapján, hogy 1890 és 1900 között pusztán a népszámlálási kérdőpont megváltoztatásával vagy a magyar nyelvet forszírozó állami iskoláztatás következtében kibontakozó asszimilációs folyamatok egyértelműen megfigyelhetők lennének a vizsgált térség minden településén. Persze az éles, ugrásszerű változások mindig gyanúsak, a sikeres asszimiláció azonban általában többlépcsős, több generációs folyamat.56 57 Nem elég csak az ifjakat beolvasztani, ha szüleik, nagyszüleik nyelvileg nem reszocializálhatóak. A nem-magyar nyelvi közegben államnyelvként oktatott magyartanításban a korábbi, grammatizáláson (’grammarising’) alapuló módszerhez képest a századelőtől mindinkább előtérbe került a beszédközpontú, ún. direkt módszer. Az előbbi elvben az állammal való pontosabb kommunikációt, az ügyintézés nyelvét célozta, az utóbbi inkább távolabbi, alig rejtett kívánalmaknak, a magyarosításnak kívánt megfelelni. A nyári gyorstalpalókon kiképzett tanítók által imígy-amúgy elsajátított államnyelv kényszerű oktatása ugyanúgy nem szolgálta a tárggyal való azonosulást, mint az elvont hazafiaskodást sulykoló tantárgyi tartalom.67 A direkt módszer korai sikereit akkor kísérhette volna tartós eredmény, ha az idegen nyelvű környezetben lett volna esély a további magyar nyelvhasználatra, illetve, ha a beszűkült magyarosító mobilitási csatornából kimaradóknak, a középfokú oktatásba be nem kapcsolódóknak is lett volna módjuk később gyakorolni a nyelvet. S akkor is csak hosszú távon lehetett volna esély a folyamat kibontakozására. Ha egyáltalán lehetett...58 Hogy ez mennyire így van, azt jól megfigyelhetjük, ha századfordulós adatsorainkhoz hozzárendelve megvizsgáljuk az 1920-as népszámlálás községsoros adatait is. Térségünkben nem mondhatjuk, hogy az impériumváltás kényszere váltotta ki az alkalmazkodást, hogy az új hatalom ismét más kérdéseket tett fel, vagy hogy nem tartott népszámlálást, nehogy kiderüljön valami nem kívánatos.59 Történt ugyan egy közigazgatási átrendezés, amelynek során a biai járásból Albertfalvát, Budafokot, Budaörsöt, Budatétényt, Nagytétényt és Törökbálintot egy ún. Központi járáshoz csatolták, amely egy a pesti oldalra átnyúló 56 Milton M. Gordon: Assimilation in American Life. The Role of Race, Religion, and National Origins. New York 1964. 60-84. 57 Puttkamer, J.: Schulalltag i. m. 205-209.; Berecz Ágoston: The Politics of early language teaching. Hungarian in the primary schools of the late Dual Monarchy. Bp. 2013. 164-165. Szempontunkból is tanulságos az utóbbi könyvben a szatmári svábokkal kapcsolatos párhuzam. Uo. 189—195. 58 Faragó Tamás mutatott rá az 1910-es népszámlálás Moson megyei példáján, hogy a németek magyar nyelvismerete korcsoportonként, életciklus szerint, hasonló U alakú görbét írt le, mint az ottani magyarok német nyelvtudása, ami a (magyar javára eltolódó) kétnyelvűség térhódításának egyértelmű jele. Faragó Tamás: Népességnövekedés - asszimiláció - vándorlás. (Adatok a Nyugat-Dunántúl társadalomtörténetéhez az elsó' világháború előtt) Századvég, Új folyam 12. sz. 1999 tavasz. 33—57. 59 Erről nekem a pozsonyi származású Niederhauser Emil nagymamája jut eszembe, aki egy szót sem tudott magyarul, de amikor a cseh éra bekövetkezett, derék hungarusként mindig magyarnak vallotta magát a népszámlálások alkalmával.
