Századok – 2016
2016 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Sipos József: Bajcsy-Zsilinszky Endre képviselővé választása 1922-ben
BAJCSY-ZSILINSZKY ENDRE KÉPVISELŐVÉ VÁLASZTÁSA 1922-BEN 127 A keresztény, nemzeti és agrárpolitika ellenségeinek a régi liberalizmus embereit nevezte, akik „elvesztett hatalmukat akarják visszaszerezni, és sehogy sem tudnak belenyugodni a mai állapotokba. De mi résen vagyunk, és nem engedjük, hogy ismét szóhoz jussanak.” Ezekkel szemben a „mi programunk a keresztény agrárreform megvalósítása, melynek célja közérdek, azaz, hogy minél több független exisztenciát teremtsünk azokból, akik ma még nagyon is függő helyzetben élnek és lassan földhöz juttassuk a hadirokkantak és a nincstelenek széles rétegeit.” Beszélt a kisbérietekről, a járadékbirtokokról, a földreform végrehajtásának pénzügyi nehézségeiről. „Itt vannak a legnagyobb nehézségek, itt kell legtöbbet tennie a kormánynak és a nemzetgyűlésnek, — mondta — mert módot kell találnia arra, hogy az igénylők az új birtokaikat valóban meg is szerezhessék.” Nagyatádi Szabóra hivatkozva a földreform végrehajtását ígérte. Szerinte a parasztpolitikus „nem áll meg feleúton és a teljes végrehajtást is be fogja végezni. ” Elismerte: e törvény végrehajtásánál „szinte legyőzhetetlen akadályokkal találkozunk, ” és ennek fő okát a pénz felgyorsuló inflációjában látta. A pénzügyi nehézségek megoldására — német példa alapján — részletesen ismertette az agrár-hitel kérdését. Kijelentette: „A szövetkezeti és hitelszövetkezeti, továbbá az igazi takarékpénztári rendszer pontos kiépítése lesz a jövő gazdaságpolitikájának egyik legfontosabb feladata. ” Itt a Hangya és az Országos Központi Hitelszövetkezet jó példájára is hivatkozott. Úgy látta, hogy ilyen intézményekkel kell az országot behálózni. Beszélt a mezőgazdasági ipar fejlesztésének szükségességéről. Tehát Zsilinszky a földreform végrehajtását komolyan gondolta és jól látta, hogy a nincstelenek csak az olcsó hitel alapján tudják kifizetni a kapott föld árát. A szociálpolitika területén rengeteg pótolnivalót látott, mert az előző nemzetgyűlés ezen a téren „semmit sem végzett.” Az akkor érvényes forgalmi, fényűzési és őrlési adókat csak ideiglenes intézkedésnek tekintette. Az új adózási rendszer szerinte „csakis a jövedelemhez mérten: progresszív lehet. ” Ennek kimondása — mint látni fogjuk — nem tetszett az Egységes Pártban lévő földbirtokosoknak. Zsilinszky viszont úgy gondolta, hogy csak ilyen reformokkal emelhetik ki az országot a siralmas állapotából. „Ezt a lerongyolódott, de őserejében bízó fajt kell felemelni és megerősíteni” - hangoztatta. A külpolitikai kérdéseknél foglalkozott a két királypuccsal és a szabad királyválasztás fontosságával, a független Magyarországgal. Már akkor vallotta, hogy az olasz és a lengyel nemzettel barátságban kell élnünk. Ismét hitet tett Horthy és Bethlen politikája mellett. Végül arról szólt, hogy a jó belpolitika alapja az „egység, szervezettség, erő, erős kormányzat, mely szilárd egységes kormányzópárton nyugszik.” Majd így összegezte programjukat: „Intenzívebb és nemzetibb kultúr- és gazdaságpolitikát hirdetünk, mely csak egészséges agrárreformon, egészséges birtokmegosztáson alapszik...”26 Zsilinszky első programbeszédét a Szózat május 16-án részletesen közölte. Ennek érdekessége, hogy nem beszélt a zsidókérdésről, nem tett antiszemita 26 Szózat, 1922. V 16. (9) Zsilinszky Endre programbeszéde a derecskéi választókerületben.
