Századok – 2016
2016 / 5. szám - TANULMÁNY - Kövér György: "Statisztikai asszimiláció" Magyarországon, 1880-1910
.STATISZTIKAI ASSZIMILÁCIÓ” MAGYARORSZÁGON 1880-1910 1237 A fenti törekvések kivitelezésében a kormányzat és a Statisztikai Hivatal személyi összefonódása közvetlenül is megragadható. Vargha Gyula, a KSH igazgatója, aki az ún. nyelvhatár akció jegyében rendszeres kapcsolatban állt a kormányzattal, egyben az 1904-ben alakult titkos Julián Egyesület alelnöke is volt, amelynek elnöki tisztét előbb Széchenyi Béla, majd 1914-es lemondásáig ügyvezető' elnökként gróf Klebelsberg Kunó töltötte be.33 A miniszterelnökség osztálytanácsosa, Klebelsberg a nemzetépítésre vonatkozóan már korán igen határozott és kritikus véleményt képviselt: „A magyar nemzeti állam kiépítése céljából tett intézkedések” egyik „nagy hibájaként” említette, hogy „nem ismertük kelló' alapossággal a nemzetiségi kérdés ethnographiai alapjait, nem volt teljes és pontos áttekintésünk Magyarország néprajzi helyzetéről, nem ismertük tövéről helyére [?] a nyelvhatárok fekvését, a szórványok megoszlását. Arról pedig csak homályos sejtelmeink voltak, hogy a hazánk területét lakó egyes népekben rejlő belső erő miként nyilatkozik meg az egymás mellett lakó nemzetiségek küzdelmében a nyelvhatárokon, hogy a nyelvhatárok mely szakaszain mely nemzetiségek hódítanak tért, s melyek esnek vissza”. Annál is inkább fontosnak tartotta az etnográfiai tájékozódást, mert szerinte „...a nemzetiségi politica irányításánál tudni kell azt is, hogy az egyes nemzetiségek miként fejlődnek, az pedig csak úgy állapítható meg, ha a nyelvhatárokon, nyúlványokon, nyelvszigeteken és szórványokon fekvő egyes helységek nemzetiségi számaránya az egymást követő népszámlálások adatai alapján 10 évről 10 évre megállapíttatik, s így a fejlődés vagy visszaesés a legnagyobb pontossággal meghatároztatik.”34 Ebből a politikai célból származott a nemzetiségi és etnográfiai térképészeti munkálatok megindítása. Az 1905-ben indult nyelvhatár akciót azonban hátráltatta, hogy az ügy statisztikai hivatali előadója „közel egy évig tartó súlyos betegségbe esett”, s nem akadt, aki „ezen bizalmas s nagy rátermettséget és tárgyismeretet kívánó” feladat irányításával megbízható lett volna. A térképészeti akcióval és az állami iskolák újabb hullámának elindításával párhuzamosan folyt a magyar nyelv és a magyarul tudás megyénkénti statisztikai adatainak összeállítása. Nem csak a politikai megrendelés mozgatta az eseményeket, hanem menet közben a statisztikai hivatal is kezdeményezően lépett fel: „mi történjék az így begyűjtött értékes adatokkal, hogy ezek ne maradjanak meg az irattárt gyarapító puszta adathalmaznak, hanem gyakorlatilag 33 Makkai Béla: Önvédelem vagy expanzió? Magyar „nemzetgondozási” program a délszláv régióban a 20. század elején. Századok 137. (2003) 101-122. Klebelsbergnek, az 1920-as évek későbbi kultuszminiszterének, az ún. „neonacionalizmus” meghirdetőjének fiatalkori nézetei önálló tanulmányt érdemelnének. 34 MNL OL K 26 ME 1909 - XXV - 181 a. sz. 800. cs. 78-82. 4697/ME Klebelsberg Kunó ME osztálytanácsos, ügyosztályvezető—Vargha Gyula min. tanácsos úrnak, a KSH ig. Bp. 1906. okt. 1. A nyelvhatári akció tervéről és abban Klebelsberg szerepéről lásd Huszti József: Gróf Klebelsberg Kunó életműve. Bp. 1942. 31-32.
