Századok – 2016
2016 / 5. szám - TANULMÁNY - Kövér György: "Statisztikai asszimiláció" Magyarországon, 1880-1910
1238 KÖVÉR GYÖRGY gyümölcsözőkké és valóban hasznot hozókká váljanak arra a célra, amelyre gyűjtettek, a nyelvhatáron lévő, s a nemzetiségektől fenyegetett magyarság védelmére?”35 Az elkészítendő térképek községről községre haladva ábrázolták a nemzetiségi összetételt, illetve helységenként a magyarul tudók és nem tudók arányát. Az ügy előadója szerint a miniszterelnökség által megrendelt térképsorozat nélkül „tervszerű nemzetiségi politikáról szó sem lehet, a térképnek a BM is jó hasznát fogja vehetni a választó-kerületek kikerekítésénél és a közoktatásügyi ministerium új állami népiskolák szervezésénél”.36 A többféle hasznosítás következtében a térképek szétosztása külön gondot okozott, nehogy „illetéktelennek tartott kezekbe” jussanak. Ennek érdekében személyenként és intézményenként meghatározták azok körét, akik részesülhettek az elkészült térképlapokból. A Statisztikai Hivatal különösen óvatosan igyekezett eljárni. S a hivatal igazgatója, Vargha Gyula nem mulasztotta el erre figyelmeztetni Wekerle Sándor miniszterelnököt sem: „Minthogy a nemzetiségi térkép kizárólag a magyar nemzeti czélokat van hivatva szolgálni, s határozottan káros volna, ha ellenségeink is használhatnák, bátor vagyok azzal a tiszteletteljes javaslattal lépni Nagyméltóságod elé, hogy abban az iratban, a melylyel [sic!] a térképeket szétküldeni méltóztatik, méltóztassék különös nyomatékkai kiemelni, hogy ez a térkép szigorúan bizalmas kézirat gyanánt használandó, s gondoskodni kell, hogy avatatlan kezekbe semmi körülmények közt se kerüljön.”37 A térképészek homogén nemzeti teret vizionálnak, amelyet „nyelvhatárok, nyúlványok, nyelvszigetek és szórványok” tarkítanak.38 Az etnográfiai térképészet diadala természetesen annak implicit felismerését is magában foglalta, hogy a népmozgások alapegységei nem a nemzetek, hanem a települések, lakóközösségek és a családok. Már az állami iskolák helyszínének kiválasztásánál is láttuk, hogy mennyire kiemelt szerepet játszottak a vegyes lakosságú területek. Hiába vizualizálták tehát egyenes vonallal a kartográfusok a nyelvhatárokat, a vonalak a leggyakrabban határtérségek etnikailag vegyes övezetein haladtak keresztül. Manapság újra komoly érdeklődés mutatkozik a nyelvhatárok történeti vizsgálata iránt. Pontosabban: a nyelvhatárok elmosódottsága, cseppfolyóssága és a határsáv változó szélessége miatt a többnyire interdiszciplináris kutatás 35 MNL OL K 26 ME 1909 - XXV — 181. a. sz. 800. cs. 128. Vargha Gyula, min. tanácsos, igazgató - Wekerle Sándor b[első]. tfitkos]. tanácsos, ME úrnak, Bp. 1907. jún. 10. 36 MNL OL K 26 ME 1909 - XXV - 181 a. sz. 800. cs. 78-82. 4697/ME Klebelsberg Kunó ME osztálytanácsos, ügyosztályvezető' — Vargha Gyula min. tanácsos úrnak, a KSH ig. Bp. 1906. okt. 1. 37 MNL OL K 26 ME 1909 - XXV - 181. a. sz. 800. cs. 295. Vargha Gyula, min. tanácsos, igazgató - Wekerle Sándor b. t. tanácsos, ME úrnak. Bp. 1909. jún. 17. 38 Hansen J. DMapping the Germans i. m. 51-75.; Klinghammer István - Gercsák Gábor: A Kárpát-medence etnikai térképezése. Polgári Szemle 9. (2013: 1-3. sz.).
