Századok – 2016
2016 / 5. szám - TANULMÁNY - Kövér György: "Statisztikai asszimiláció" Magyarországon, 1880-1910
1230 KÖVÉR GYÖRGY Wlassics a közoktatási költségvetés vitájában kifejtette: „Én az állami népiskolák felállításánál a párhuzamos akcziónak vagyok a híve, mely magyar vidéken, mely a vegyes lakosságú vidéken és mely zárt nemzetiségű területen egyaránt állít állami iskolát, ha erre szükség van... a magyar faj az iskolázott tankötelesek tekintetében a harmadik helyen van. Ezer tanköteles közül iskolázott gyermek van a németek között 92, a tótok között 84 és magyarok közt 83 százalék. Húsz túlnyomóan magyar vármegyében csaknem százezer a nem iskolázott gyermekek száma. Ezért, midón az úgynevezett vegyes lakosságú, vagy zárt nemzetiségű területeken állítok fel iskolákat, ugyanakkor Csongrádmegyében is egész sorát állítom fel az iskoláknak... A mi a vegyes lakosságú községeket illeti, ezekre nézve is megvan a tervem. Vannak olyan községek, hol a magyar elem kisebbségben, s vannak olyanok, a hol többségben vannak [sic!]. Például kisebbségben van a királyhágóntúli, a tiszabalparti és tiszamarosszögi vármegyékben 590 községben. Ezen községek közül 332-ben nincs állami iskola. Azon a területen, ahol a magyar elem többségben van, 343 ilyen község közül nincs állami iskola 221-ben. Ha Magyarország ethnoszát e szempontból nézzük, 550 iskolára van szükség. Az ország többi részeiben, eltekintve a most kijelölt résztói, szintén körülbelül 550 iskola szükséges, úgy hogy ezer iskola felállítás céloztatik. Ezt öt évre felosztva, merem mondani, az állam minden nagyobb megterheltetése nélkül keresztül is lehet vinni. A zárt nemzetiségű területeken igen örvendetes jelenség mutatkozik. Több román község van, a mely e részben áldozatokat is hoz, s maga kéri az állami iskola felállítását, például Aradmegyében.”17 (Kiemelés — K. Gy.) Wlassics iskolapolitikájához első lépésben a minisztérium bizalmas rendeletben a főispánoktól kért javaslatokat. Mégpedig úgy, hogy a tanfelügyelők bevonásával „vegyék szemügyre első sorban azon községeket, a melyekben a magyar kisebbség jó népiskola hiányában az elnemzetietlenedés veszélyének van kitéve; azután szemeljék ki azon községeket, a melyekben a magyar többség kedvező kulturális és egyéb viszonyok között assimilálhatná a nemzetiségi kisebbséget; mindezekkel párhuzamosan a leggondosabban vizsgálják azon tiszta magyar községek viszonyait, a melyek nyomorúságos anyagi helyzetükben önerejükből nem képesek virágzó népoktatást biztosítani; végül jelöljék meg azon tiszta nemzetiségi községeket, amelyek a magyar állami népiskolától nem csak, 17 Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter beszéde a kormányzat iskolapolitikájáról a közoktatási költségvetés vitájában (Képviselőházi Napló 1897-1901. XIII.) In: Iratok a nemzetiségi kérdés történetéhez Magyarországon a dualizmus korában II. 1892—1900. Oszszegyűjt. Kemény G. Gábor. Bp. 1956. 701. S rögtön hozzátette, hogy „a kisdedóvókat bizonyos nexusba kell hozni az állami iskolákkal, azaz, a hol állami népiskola van, ott legyen kisdedóvoda is, úgy hogy a kisdedóvó legyen az első' fok, melyből azután a gyermek az állami iskola számára előkészíttetik...” Uo. 702. A „Magyarország ethnoszára” vonatkozó megjegyzéssel kapcsolatban hiába kerestem eszmetörténeti reflexiót, nem találtam, pedig az értelmezés lehetőségei módfelett érdekelnének.
