Századok – 2016
2016 / 5. szám - TANULMÁNY - Kövér György: "Statisztikai asszimiláció" Magyarországon, 1880-1910
.STATISZTIKAI ASSZIMILÁCIÓ” MAGYARORSZÁGON 1880-1910 1231 hogy nem idegenkednek, de sőt arra áldozni is készek.”18 A nyilvánosan meghirdetett párhuzamossághoz képest tehát az akció kezdettől fogva jókora aránytalanságokat tartalmazott, amit csak tovább növelt a minisztérium beavatkozása. A főispánok által javasolt 1693 községből a VKM illetékes ügyosztálya 1666 községet vett tekintetbe, viszont végül a megyék által első helyen szóbahozott 475 település listájának felülvizsgálatával a „sürgősségi szempontok figyelembevételével kiválasztott 534 községet”, amelyekben a tanfelügyelők révén a következő öt évre ütemezve meg is indították az államosítási tárgyalásokat.19 3. táblázat A vármegyei szándék és a kormányzati akarat az állami iskolák létesítésére 1898-1902 Statisztikai nagytájak Főispánok által javasolt községek Községek, ahol állami iskola szerveződik % Duna jobb partja 183 54 29,5 Duna bal partja 225 54 24,0 Duna-Tisza köze 114 30 26,3 Tisza jobb partja 476 97 20,4 Tisza bal partja 237 56 23,6 Tisza-Maros szöge 218 99 45,4 Királyhágón túl 239 84 35,1 Összes 1692 474 28,0 Forrás: MNL OL K 721 - 2/a - 1898 Hogy a központi kormányzat kinyújtott karját jelentő főispán - a helyi oktatásügyet legjobban ismerő tanfelügyelők bevonásával - hány és milyen településeket hozott javaslatba, az természetesen nemcsak a helyi körülményektől, hanem a törvényhatóság politikai nyomásgyakorló képességétől és a megyei vezetés mentalitásától is függött. Hogy a Duna jobb partján Zala megyében, a Duna bal partján Nyitrában, a Duna-Tisza közén Bács-Bodrogban és Pest megyében, a Tisza jobb partján Abaúj-Tornában és Beregben, a Tisza bal partján Biharban és Szatmárban, a Tisza-Maros szögében Temesben és Torontálban 45 és 100 közötti község jött szóba, az különböző tényezőkkel magyarázható. De az, hogy Szepesben 221 község került napirendre (miközben Szebenben egyetlen egy sem), az 18 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (MNL OL) K 721 — 2a — 1898-1903. 2. cs. 5-6. A VKM átirata a ME-höz (Komlóssy elnöki irodatiszt gépelt másolata), 1898. jún. 30. 2910/eln. A táblázatban szereplő adatoknál figyelmen kívül hagytuk a fiumei egy iskolára vonatkozó javaslatot, illetve szervezést. 19 Vö. uo. 7-8. Kimutatás a főispánok által kijelölt azon községekről, a melyeknek népoktatásügye államosítandó.
