Századok – 2016
2016 / 5. szám - A SZÁZADOK 150. ÉVFOLYAMÁT ÜNNEPELJÜK - Vonyó József: A vidék története, a helytörténet a századok hasábjain (1867-2016)
A VIDÉK TÖRTÉNETE, A HELYTÖRTÉNET A SZÁZADOK HASÁBJAIN (1867-2016) 1141 vagy éppen deviáns magatartási formáit,109 egy kiemelkedő személyiség társadalomtörténeti jelentőségű mentalitását és pályájának alakulását bemutató110 publikációt. Találunk példát egy intézményhálózat,111 illetve az eszmetörténet társadalmi hátterének vizsgálatára is.112 Felbukkannak az életmód alakulását feltáró cikkek.113 Az új évezredben helyet kaptak a lapban a legmodernebb társadalomtörténeti irányzatok — például a mentalitástörténet, a mikrotörténelem,114 115 a társadalmi nemek története116 - jegyében készült művek is. Ha csökkenő arányban szerepelnek is, nem kell hiányolnunk a szélesebb értelemben vett kultúrtörténeti,116 illetve az oktatás- és iskolatörténeti117 dolgozatokat sem. Ugyanakkor ismét nagyobb teret kapott az egyház- és vallástörténet, különösen az egyházi szervezetek, intézmények tevékenységének, felekezeti közösségek belső viszonyainak, villongásainak feltárása.118 109 Héjjá Julianna Erika: „Hűtlenségi és visszaélési botrányos tények.” Vármegyei tisztviselői kihágások, felelősségre vonás fegyelmi eljárás a 19. század első' felében. Századok 149. (2015) 1069-1078. 110 Gyulai Éva: Család - vármegye - egyház. Asszalay Ferenc karrierje és életstratégiája a Rákóczi-szabadságharc után. Századok 146. (2012) 937-960. 111 Tóth István György: A vasi kisiskolák társadalomtörténete a 17-18. században. Századok 128. (1994) 580-633. 112 Paksy Zoltán: A konzervativizmus társadalomtörténete Zala megyében. Századok 147. (2013) 655-688. 113 Szende Katalin: Ezüstöv, rókaprém, vászonlepedő. Viselet- és textilkultúra a késő középkori Sopronban, Pozsonyban és Eperjesen. Századok 137. (2003) 405-458.; Benda Borbála: Nádasdi-alkalmazottak étrendje a 17. század közepéről. Századok 138. (2004) 931-955. 114 Lásd Tilcsik György: Amikor már a lóganéj sem segít. A patrióta kanász és az idegenszívű kovácslegény véres összetűzése, netán az 1848. évi forradalom előszele egy Vas megyei kocsmában? Századok 150. (2016) 667-690.; Gáspár Ferenc: A kiskunhalasi tragédia. (1944. okt. 11.) Századok 130. (1996) 1473-1504. Ide sorolható több, más tematikai kategóriában említett munka is 115 Kuzma Dóra: Nők, mint szerződő felek a 16. századi Besztercebányán. Századok 138. (2004) 921-930. 116 Kruppa Tamás: Nagyvárad jelentősége a Báthoryak művelődés- és valláspolitikájában. Századok 139. (2005) 945-968.; Pilkhoffer Mónika: Pécs építéstörténete 1890-1910 között. Statisztikai elemzés. Századok 139. (2005) 1427-1456. 117 A ritka példák egyike Kelemen Elemér: Az oktatási intézményhálózat fejlődése és a vonzáskörzetek alakulása a Dél-Dunántúlon 1886-1914 között. Századok 128. (1994) 674—707. 118 Koszta László: A pozsegai káptalan hiteleshelyi tevékenysége 1353-ig. A közhitelű oklevéladás kezdete. Századok 132. (1998) 5-46.; Kiss Gergely: A székesfehérvári prépostság egyházjogi helyzete a középkorban. Századok 141. (2007) 271—298.; Gó'zsy Zoltán - Varga Szabolcs: Kontinuitás és reorganizáció a pécsi egyházmegye plébániahálózatában a 18. század első évtizedeiben. Századok 143. (2009) 1199-1238.; Miklós Péter: Fejezetek a Csanádi egyházmegye 1848/498-es történetéből. Századok 144. (2010) 639-649.; Nagy Kornél: Az Elia Mendrul-ügy. A besztercei örmény egyházi viszály története (1697-1700). Századok 143. (2009) 945-974.; Jakab Réka: „Kóser-e a rabbi?” Ortodoxok és újítók a pápai zsidó községben az 1840-es években. Századok 144. (2010) 595—616.
