Századok – 2016
2016 / 5. szám - A SZÁZADOK 150. ÉVFOLYAMÁT ÜNNEPELJÜK - Vonyó József: A vidék története, a helytörténet a századok hasábjain (1867-2016)
1142 VONYÓ JÓZSEF A korábbinál jóval több — részben határon túli szerzőik tollából származó — tanulmány foglalkozott a trianoni béke értelmében elszakított területek gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális viszonyaival, igazgatásának kérdéseivel.119 Ekkor is készültek olyan elemzések, amelyekben a módszertani aspektusok legalább olyan fontosak és tanulságosak, mint a feldolgozott történeti probléma.120 A helytörténetírás elméleti és módszertani kérdéseiről az 1980-as évekig gyakran, de csak másodlagos információként olvashattak a Századok számait forgatók. A több mint hét évtized alatt mindössze egy önálló közlemény jelent meg, amely a témát érintette — de csak a publikációk aspektusából.121 A lokális kutatásoknak irányt szabó, azok szervezésével összefüggő kezdeményezésekről a különböző konferenciákról, történész kongresszusokról közölt részletes beszámolókból értesülhettek a lap olvasói. Kiemelkedtek ezek sorából az 1953-ban, a Sztálin halálát követően rendezett fórumok: a Budapesten júniusban, nyolc napig tartó történész kongresszus122 és a Századok kibővített szerkesztőségi ülésének két fordulója123 novemberben. Ez utóbbin zajló vita alapját képezte Elekes Lajos elemzése a magyarországi történettudomány helyzetéről.124 Ám ezek a fórumok szinte kizárólag szemléleti és a történettudomány intézményrendszerét, irányítását érintő kérdésekkel foglalkoztak. A korabeli szemléletet jellemzi, hogy Elekes - bár elemzésében oldalakon át bírálta az utóbbi években született munkák sematikus vonásait, és a kutatók legfontosabb feladatai közé sorolta a társadalom érdeklődésének felkeltését a történelem iránt — a mindkét szempontból fontos helytörténeti kutatásról szót sem ejtett. A referátuma alapján zajló vitában is csak Eperjessy Kálmán érintette a kérdést - vidéki kutatóként.125 119 Neumann Tibor: Választott nemesi esküdtek Nyitra megyében. (Az 1486. évi 8. te. végrehajtása). Századok 139. (2005) 261—289.; V. Király István: Társadalmi harcok Csíkszékben a határőrezredek szervezésének korában. Századok 126. (1992) 403-426.; Molnár András'. Muraköz 1848-ban. Századok 132. (1998) 293-326.; Skorka Renáta: Pozsony gazdasági szerepe a 15. század első' felében a zálogszerzó'dések tükrében. Századok 138. (2004) 433—465.; Simon Attila: Adalékok Pozsony történetéhez. Pozsony kérdése az 1938-as magyar-csehszlovák határvita során. Századok 145. (2011) 1455-1474. 120 Lásd például Kerepeszki Róbert: Hajdú vármegye és Debrecen vitézi székkapitányának jelentései (1935-1939). Századok 142. (2008) 79-122. 121 Vörös K : A vidéki periodikák... i. m. 122 H. Balázs Éva: Beszámoló a Magyar Történész Kongresszusról. Századok 87. (1953) 463-486. 123 A Századok szerkesztőbizottságának vitaülése. Századok 87. (1953) 648—671.; A Századok kibővített szerkesztőbizottsági vitaülése. Századok 88. (1954) 144—188. 124 Elekes Lajos: A magyar történettudomány helyzetének és fejlesztésének kérdéséhez a Kongresszus tanulságai nyomán. Századok 87. (1953) 621-647. 125 A Századok kibővített... i. m. 161-162. A vitaülés - anélkül, hogy érdemben foglalkozott volna a helytörténetírás módszertani kérdéseivel - hatott annak gyakorlatára az által, hogy ilyen tevékenységet folytató vidéki fórumok is megtárgyalták annak tapasztalatait, illetve saját munkájukat befolyásoló elemeit. Lásd Annási Ferenc: A Magyar Történelmi Társulat Eszakmagyarországi Csoportjának vitája a Századok szerkesztőbizottsági ülésének
