Századok – 2016
2016 / 5. szám - A SZÁZADOK 150. ÉVFOLYAMÁT ÜNNEPELJÜK - Vonyó József: A vidék története, a helytörténet a századok hasábjain (1867-2016)
dő időszak egészére. E téren pedig nélkülözhetetlennek tartotta a szakszerű helytörténeti munkákat, amelyekben szerinte „a társadalom- és gazdaságtörténeti szempontoknak kell előtérbe kerülniök”.72 A társadalomtörténet tekintetében a helyi források (a Mária Terézia-féle úrbérrendezés iratai, anyakönyvek, telekkönyvek, adóívek stb.) adatainak öszszegyűjtésétől és rendszerezésétől várta az országos statisztikák hibáinak korrekcióját. A lakosság egésze életének rekonstruálását szorgalmazta ezek felhasználásával. Úgy ítélte meg, hogy a gazdasági élet bemutatásában sem a száraz adatok felsorolása a feladat, hanem annak bemutatása, miként alakult „a gazdálkodás technikája, a birtokkezelés módja, a gabonatermesztés, szőllőmívelés, állattenyésztés megoszlása és jövedelmezősége”, amit csak egyes uradalmak iratanyaga, családi levéltárak és más helyi források adatainak felhasználásával látott megoldhatónak.73 A megelőző évtizedekben készült megyei monográfiák többségét narratív jellegük miatt, és azért bírálta, mert „újkori politikai történeti részükben egyszerűen a területükön végbemenő események elmondására szorítkoztak és a belső életről csak a legszembeötlőbb jelenségeket regisztrálták”.74 Mályusz a narráció helyett a „genetikus irány” alkalmazását, az élet szerves egységének bemutatását szorgalmazta a jelenségek közötti összefüggések pontos feltárása révén. Fontos politikatörténeti eseménysorok megyei monográfiákban tárgyalt módjának kritikai elemzésével mutatta ki, hogy a nagy társadalmi konfliktusok nem értelmezhetők csupán szellemi hatásokkal. Azokat csak az adott területen (pl. a vármegyében vagy a városban) zajló gazdasági folyamatok, társadalmi jelenségek, az ezek által generált érdekek pontos megismerése révén lehet megérteni. Az ország egyes területeinek eltérő adottságai viszont sajátos helyzeteket és jelenségeket hoznak létre, amelyek befolyásolják az ország általános helyzetének alakulását, ezekből a részletekből áll össze az egész. Mályusz mindebből két fontos következtetést vont le. Egyrészt azt, hogy a politikai események nem értelmezhetők a háttérben zajló gazdasági, társadalmi és kulturális folyamatok nélkül. Ezt kiegészítette azzal, hogy nemcsak a politikai forrongások — ahogy ő fogalmazott: „a külsőleg legmozgalmasabb évek”— idején jellemző helyzetet kell megismerni, hanem az azt megelőző és kialakító hosszabb távú folyamatokat is. Ezt a munkát pedig csak megyei keretek között látta elvégezhetőnek. Konklúzióját így összegezte: „...helytörténeti kutatásunk hátramaradottsága nemcsak gazdaság- és társadalomtörténetünk fejlődésére káros, hanem ólomsúllyal nehezedik politikai történetírásunk fejlődésére is. [...] Politikai A VIDÉK TÖRTÉNETE, A HELYTÖRTÉNET A SZÁZADOK HASÁBJAIN (1867-2016) 1133 72 Uo. 544. 73 Uo. 549. 74 Uo. 552.
