Századok – 2016

2016 / 4. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - H. Németh István: Städtische Wirtschaft im Mittelalter. Festschrift für Franz Irsigler zum 70. Geburtstag

jelzi. Kutatásai elsődlegesen a középkori német városok várospolitikai, kulturális kapcsolatait célozták meg, és e témakörökben született írásai a német és nemzetközi várostörténet számára mind a mai napig megkerülhetetlennek bizonyultak. Az utóbbi évtizedekben főként a városi polgárság kereskedelmi, gazdasági tevékenységével foglalkozik, az általa irányított kutatócsoport a középkori német városok kereskedelmi-gazdasági kapcsolathálóinak feltérképezésének kutatását végzi. Ez utóbbi témakör inspirálta a szerkesztőket, hogy e tematikus emlékkönyvvel tisztelegjenek Irsigler professzor történészi és oktatási tevékenysége előtt. A kötet szerzői a hagyományosnak tekinthető német várostörténet-írás térben lefedhető „kapcsolathálóját” tükrözik: a túlnyomóan német szerzők mellett épp úgy felsorakoznak az osztrák, cseh és lengyel, mint a francia, luxemburgi, belga és olasz várostörténet-írás meghatározó személyiségei, a nemzetközi várostörténeti bizottság meghatározó alakjai.

A kötet részben időrendi, részben tematikus csoportosításban taglalja az adatokat. A kora középkori cseh várostörténet ikonjaként Josef Zemlicka Prága nemzetközi kereskedelmi szerepével foglalkozik tanulmányában. A szerző bemutatja, hogy Prága korai (9-12. század) városfejlődését mennyiben határozták meg kereskedelmi partnerei, valamint milyen árucikkek jelentek meg a cseh fejedelem székhelyének számító településen. A tanulmány a korszakot jellemző szegényesebb forrásbázis egészét kihasználva igyekszik a prágai kereskedelmi kapcsolatok teljes spektrumát feltárni. Bemutatja, hogy a korai időszakot meghatározó muzulmán kereskedők (Ibériai-félsziget, Balkán) hogyan adták át helyüket a német, elsődlegesen regensburgi, valamint zsidó kereskedőknek. A tanulmány szintúgy tartalmaz adatokat a prágai külkereskedelmet a kezükben tartó nemzetiségek területi elkülönülésére, mint ahogy arra is, hogy a város központja hogyan változott meg, a kereskedelmi tevékenység hogyan befolyásolta a városközpont helyét. A külkereskedelmi forgalomba került áruk összetételével kapcsolatban Josef Zemlicka felhívta a figyelmet arra, hogy a korai időszak árui elsődlegesen a luxustermékekből, valamint a rabszolgákból álltak, míg a 12-13. század fordulóját már más jellegű, a mindennapi használatra készült termékek jellemezték. Miután Prága a közép-európai kereskedelmi forgalom központjaként funkcionált ebben az időszakban, a tanulmány igen sok magyarországi vonatkozású jelenségre hívja fel a figyelmet, többek között a betelepülő magyarok által szállított rabszolgák tekintetében, de a keresztény magyar állam megszilárdulásának külkereskedelmi vonatkozásaival kapcsolatban is.

Jean-Luc Fray a Clermont-Ferrand-i egyetem professzora a Francia-középhegység középkori város- és településhálózatának elemzését nyújtja tanulmányában. Ennek alapját a település földrajzi jellemző, a települések funkcionalista megközelítése jelenti. A módszer a lotaringiai települések esetében már kipróbált pontrendszeren alapul, melyet a szerző 2006-ban megjelent monográfiájában mutatott be. Az elemzés során összegyűjtött adatok alapján Fray a legalább 4 centrális pontot kapott helyeket tekintette centrális pontnak. Jóllehet, a Francia-középhegység nem tekinthető sűrű városhálózattal ellátottnak, mégis az összeállított adatbázis alapján 327 centrális helyet sikerült lokalizálni. A tanulmány vázlatosan bemutatja a középhegység körzeteit, illetve azok funkcióit, majd ezt követően jellemzi a régió gazdaságát. Az elemzés során a szerző rámutat arra, hogy jóllehet a régió alapvetően nem lenne alkalmas sűrű településhálózat létrejöttéhez, a gazdaságföldrajzi jellemzők mégis igen sok település esetében segítették elő a centralitás funkcióinak kialakulását. E jellemzők között a sűrűnek tekinthető úthálózat jelentette az egyik igen fontos kiindulópontot. Ezen felül a régió települései számára igen fontos gazdasági előnyt jelentettek a középhegység ásványi nyersanyagai, elsődlegesen a feketeszén és a nagy ezüsttartalmú ólom. E két ásványi nyersanyag jelentős ezüstművességet és pénzverést tett lehetővé már a 12. század óta, de ez a tevékenységjelentősebbé a 13. századtól vált. A régió számára a hegyi legelők tették lehetővé a nagy volumenű állattartás létrejöttét, és mivel elegendő vízi energia is rendelkezésre állt, az ehhez kapcsolódó ipari tevékenység (bőripar, textilipar) élénk kereskedelmi forgalmat indukált. A szerző ehhez kapcsolódóan a helyi termékek piacát, a piacokat működtető településeket mutatja be, illetve a régión túli külkereskedelmi utak kereszteződéseiben fekvő nagyobb centrális pontok jellemzőire világít rá. A centralitás egyik jellemzője a különféle igazgatási funkciók jelenléte, melyek egyfelől lehettek egyházi (püspökségi székhelyek, szerzetesrendi központok), másfelől magánföldesúri birtokközpontok. A tanulmány utolsó részében e központok bemutatására kerül sor. A szerző az elemzést követően megállapítja, hogy a Francia-középhegység elszigeteltségének mítosza tévesnek látszik a középkor tekintetében, mivel igen élénk forgalmú, jelentős településhálózattal rendelkező régióról volt szó.

Francesca Bocchi és Rosa Smurra két tanulmánya a települések gazdasági funkcióinak további aspektusait mutatják be, egyben ráirányítják a figyelmet a városi terek használatának ku1082 TÖRTÉNETI IRODALOM