Századok – 2016
2016 / 4. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - H. Németh István: Städtische Wirtschaft im Mittelalter. Festschrift für Franz Irsigler zum 70. Geburtstag
utóbbi esetben a kánnak és a kalgának fizetendő szokásos adót megduplázták. Ha a Krímen anarchia dúlt, a lengyel király igyekezett kibújni az adófizetés alól. Folyamatos, évenkénti adófizetésre csak a hosszú lengyel-tatár szövetség idejéből, 1654-1666 között van adatunk. TÖRTÉNETI IRODALOM 1081 A tatár iratok A könyvben publikált iratok nagyobbik része rutén nyelven, a Litván Nagyfejedelemség állami dokumentumait másolatban megőrző kötetek gyűjteményében, a Litván Regiszterben (Lietuvos Metrika) maradt fenn, mely Kelet-Európa történetének értékes forrása. A legkorábbi (1512) eredeti krími-tatár oklevél is ruténul íródott, és a kán négyzetes pecsétje hitelesítette. A lengyel királyi udvarral folytatott levelezésben közvetítő nyelvként a kánok használták még az olaszt is, így készült az 1514-es békeszerződés (Doc. 16.). 1520-tól kezdve azonban felváltja a korábbi szakirodalomban csagatájnak, vagy hvárezminek nevezett keleti török irodalmi nyelv (turkí). A 17. századtól kezdve a tatár mellett a lengyel lett a diplomácia második nyelve, melyet mindkét fél használt. Különösen a század második felében nőtt meg a kán, a kalga, valamint a kán vezíre által lengyel nyelven írt dokumentumok száma. Nagyon érdekes, hogy ennek egészen más oka volt, mint az oszmánok és a Habsburg uralkodók közötti 16. századi magyar nyelvű levelezésnek. A budai pasát a kényszer vitte rá, hogy magyar íródeákokat alkalmazzon, a krími arisztokrácia viszont presztízsből választotta a lengyelt. A békeszerződések kiállításánál a kánság az Arany Horda kancelláriai gyakorlatát követte, mely végső soron a mongolra megy vissza. Azt gondolom, hogy nemcsak történeti folytonosságról van szó. A mongol kancelláriai gyakorlat átvétele egyben legitimáló tényező is volt. Ezért éltek vele olyan uralkodók is, mint Timur Lenk, vagy az orosz cárok, akik nem voltak dzsingiszidák. A 17. században egyre több muszlim elem (pl. hosszú invocatió Korán idézetekkel) jelenik meg, és a nyelv is fokozatosan eloszmánosodik. A muszlim (oszmán és perzsa) kancelláriák hatása nemcsak a nyelvben, hanem a hitelesítés terén is megmutatkozott. A 16. század végéig az oklevelek hitelesítésére még használt négyzetes pecsét, a nisán mellett megjelenik a mandulaformájú (bademi mühr) pecsét is, melyet a perzsa kancelláriai gyakorlatból vettek át. Csak az oszmán befolyás erősödésével, a 17. században válik általánossá az oszmán tugra (uralkodói kézjegy) krími változatának használata. Természetesen a lengyel-litván diplomatikai gyakorlat is nyomot hagyott a kapcsolatokon: egyes krími békeszerződésekben megjelent a Dei gratia formula (Doc. 37., 60., 70., 71.). A keresztény és a muszlim időszámítás szerinti kettős datálás is megfigyelhető, de csak a korai korszakra jellemző. A zsinóron lógó függőpecsétet szintén európai hatásnak tekinthetjük. Mindez a káni kancellária nyitottságát mutatja, miként volt képes a legkülönbözőbb diplomatikai gyakorlatokat szinkretizálni. Nyelvi síkon is kimutatható az európai hatás, elsősorban a lengyel állami és katonai terminológia jelenik meg a tatár nyelvű békeszerződésekben. Dariusz Kolodziejczyk hatalmas munkát végzett, amikor a Lengyel-Litván Állam és a Krími Kánság közötti diplomáciai kapcsolatok iratanyagának feltárásával és publikálásával, példás filológiai pontossággal és gondos angol fordításban a nemzetközi tudományosság számára hozzáférhetővé tette a különféle kelet-európai nyelveken írott forrásokat. Kutatási eredményei elősegítik a kelet-európai térség történetének jobb megismerését, a krími tatárokkal kapcsolatos sztereotípiák meghaladását. A könyv új ismereteket nyújt a nomád társadalom működésének, a hatalommegosztás mechanizmusának megértéséhez, rávilágít a vallási vezetőknek a diplomáciai kapcsolatokban játszott szerepére, és nem utolsósorban képet ad a keleti diplomáciai szokásokról. Ivanics Mária STÄDTISCHE WIRTSCHAFT IM MITTELALTER Festschrift für Franz Irsigler zum 70. Geburtstag /Hrsg, von Rudolf Holbach - Michael Pauly/ Köln - Weimar - Wien, 2011. Böhlau, XIII, 374 o. A kötet a 70. életévét betöltött Franz Irsigler tiszteletére jelent meg. Franz Irsigler a középkori német várostörténet-írás egyik meghatározó alakja. Pályáját Edith Ennen mellett kezdte a 60-as években a bonni egyetemen, szakmai tevékenységét számtalan könyv és tanulmány fém
