Századok – 2016
2016 / 4. szám - MŰHELY - Kisteleki Károly: Alárendeltség vagy önállóság? Adalékok jogi nézőpontból az Erdélyi Fejedelemség önálló államiságának kérdéséhez
1050 KISTELEKI KÁROLY daeszköznek minősíthetőek, a közjogilag releváns, legitim erővel bíró és döntő lépés a szabályszerű királyválasztás és koronázás volt.114 115 Visszatérve a kérdés első részéhez, azaz hogy meg kell-e tartania az uralkodónak az elődei által kötött megállapodásokat? Bodin megfogalmazásában: az uralkodó ’’elődei szerződéseinek alá van-e vetve, és az ilyen kötelezettség összefér-e a szuverenitással?” A választ ő a következő okfejtéssel adja meg: ”ha a királyság örökletes, éppúgy kötik az ilyen szerződések, mint a jogi előírások az öröklő magánszemélyt”, ettől viszont különbözik az a helyzet, amikor az új uralkodó „az ország szokása és törvénye erejénél fogva kívánja-e a koronát”, mivel ebben az esetben „elődje ígéretei egyáltalán nem kötelezik, mégha az meg is esküdött rájuk: mert az előd esküje nem köti az utódot, az utód kötelezettsége csak arra terjed ki, ami a királyság javát szolgálja.”116 Jogilag éppen ezért teljesen helyénvalónak és természetes lépésnek minősíthetően Báthory Istvánt az erdélyi rendek — a fejedelemválasztói jog legitim gyakorlásával — uralkodójuknak választották, s rá nézve a speyeri paktum jogilag azért nem nehezedett kötelezettségként, mivel „ha az uralkodó a fent említettek egyetértése nélkül kötött közérdekű ügyben olyan szerződést idegennel vagy alattvalóval, amely a köznek nagyon hátrányos, az utódot ez semmiképpen nem kötelezi, főleg, ha választás útján került a trónra, amikor nem állítható, hogy bármit is kapott volna elődjétől” 116 És az események ténybeli történései nézetem szerint ezt a Bodin-i érvelést támasztják alá. Amennyiben érvelésem helytálló és a speyeri szerződés — érvénytelensége okán — nem lehet az erdélyi állam szuverenitását „beteljesítő” dokumentum, akkor a kérdés az, hogy milyen esemény(ek)hez és időpont(ok)hoz köthető az önálló állam szuverenitásának létrejötte? Nézetem szerint ennek megválaszolásához a Báthory István uralkodóvá választásával kapcsolatos körülményeket, majd az „Erdély fejedelme” uralkodói címhasználat kérdéskörét szükséges megvizsgálni. Az 1567-es gyulafehérvári országgyűlés törvénye alapján 1571. május 25- én „minden további vita és szó nélkül” az összegyűlt rendek fejedelmükké választják Báthory Istvánt.117Miksa viszont erre a döntésre nem reagált konkrétan, azaz nem tett olyan nyilatkozatot, kijelentést, ami alapján jogszerűtlennek ítélte volna a rendek szabad fejedelemválasztó jogát, éppen ezért a reakció elmaradását úgy értékelhetjük, hogy I. Miksa hallgatólagosan elismerte „Erdélyország” szuverenitását, önálló államiságát. Mindössze ahhoz ragaszkodott, hogy Báthory István letegye neki a hűségesküt, de ezt is titkos tárgyalásokon érte el 114 Az 1526. december 16-i pozsonyi királyválasztást követő nap a Habsburg udvar a trónralépés jogalapját már az örökléssel és az örökösödési szerződésekkel próbálta magyarázni. Ugyanilyen igényhangoztatás és propagandaeszköz Szapolyai Jánosnak azon érvelése, hogy ő a trónt az 1505-ös rákosi végzés (amely egyébként szintén nem volt törvényként formalizálva!) értelemében szerezte meg. Pálffy GMagyar Királyság i. m. 53-56. 115 Bodin, J.\ Az államról i. m. 102-103. 116 Uo. 104. 117 Barta GSzületés i. m. 185.; Erdély története i. m. I. 443.; Lukinich I.: Erdély területi változásai i. m. 168.; A testamentumos uraknak----főként Békés Gáspárnak-----és Báthorynak az országgyűlést megelőző taktikáját és manővereit részletesen összefoglalja Horn IA hatalom pillérei i. m. 151-159.
