Századok – 2016
2016 / 4. szám - MŰHELY - Kisteleki Károly: Alárendeltség vagy önállóság? Adalékok jogi nézőpontból az Erdélyi Fejedelemség önálló államiságának kérdéséhez
ALÁRENDELTSÉG VAGY ÖNÁLLÓSÁG 1047 vényét, s ebben az iratban egyben elismerte azt is, hogy egy esetleges interregnum idején az államot testamentumos urak vezethetik és készíthetik elő az új uralkodóválasztást.100 — 1570. december 1-jén János Zsigmond aláírta a titkos speyeri szerződést, melyet 1571. március 10-én hitelesített aláírásával I. Miksa, viszont egy hét múlva, március 17-én meghalt János Zsigmond. A szerződés szuverenitással kapcsolatos előírásai a következők:101 — János Zsigmond elismeri Miksát Magyarország királyának, — lemond „választott királyi” címéről, s azt a továbbiakban csak a Portával történő kapcsolattartás során használhatja, — ha mag nélkül halna el, állama Miksára száll, — ha főhatalmáról lemondana vagy elvesztené azt, akkor kárpótlásul Oppeln és Ratibor hercegségeit kapja, — s János Zsigmondnak és utódainak a hatalmuk alatt álló területek vonatkozásában biztosítja az „Erdély fejedelme” címet. Az uralkodói címhasználat tekintetében ez állt a szerződésben: „Princeps Transsylvaniáé et Partium Regni Hungáriáé dominus”, azaz „Erdély Fejedelme és a Magyarországi Részek Ura”.102 Általában a speyeri szerződés létrejöttéhez s dátumához kapcsolják az Erdélyi Fejedelemség végleges megalakulását. Úgy vélem, hogy a speyeri egyezmény kérdése nincs egyértelműen tisztázva, ezért az alábbiakban megkísérlek a szerződés kérdéskörének a jogi szempontok fajsúlyosabb figyelembevételén alapuló vizsgálatával újabb szempontokat beemelni a speyeri egyezmény vizsgálati körébe. Mindezekre tekintettel vélem indokoltnak a szerződés szigorúan jogi szempontú vizsgálatát, s úgy gondolom, hogy ezt az elemzést a korabeli jogtudomány segítségül hívásával lehet korrekten megtenni. Tekintsük át a kérdést elsőként Bodin szuverenitás-elmélete szempontjából. A szerződésekkel kapcsolatban a francia teoretikus azt írja: „az uralkodó sem saját, sem elődei törvényeinek nincs alávetve, ám kötik a jogos és méltányos szerződések, melyeknek betartását az alattvalók együttesen vagy egyenként igénylik.”103 A speyeri paktum jogi érvényessége kapcsán felmerülő kérdés, hogy az vajon olyan szerződésnek minősíthető-e, amely kötelezi a jogutódot, azaz az új uralkodót, illetve olyan kontraktus-e, amelynek „betartását az alattvalók együttesen vagy egyenként igénylik”? 100 Horn /.: A hatalom pillérei i. m 146.; E. O. E. II. 250. 101 A szerződési pontok részletes ismertetését lásd Lukinich I. : Erdély területi változásai i. m. 130-131.; Oborni T.\ Erdélyi állam i. m. 9-10. 102 Lukinich Imre: Az Erdélyi fejedelmi czím kialakulásának történetéhez. Századok, 47. (1913) 188.; E. O. E. III. 415., 463. 103 Bodin, J.: Az államról i. m. 81.
