Századok – 2016
2016 / 4. szám - MŰHELY - Kisteleki Károly: Alárendeltség vagy önállóság? Adalékok jogi nézőpontból az Erdélyi Fejedelemség önálló államiságának kérdéséhez
1046 KISTELEKI KÁROLY gi kuriózumként értékelhetően itt maga az uralkodó indítványozza, hogy utódjának megválasztására a rendek külön paktumot kössenek.95 — 1566. június 26-án Szulejmán szultánt a zimonyi táborában felkereste János Zsigmond és hűségesküt tett a szultánnak.96 Szulejmán adhnámét adott János Zsigmondnak, amelyben a szultán megesküszik, hogy János Zsigmondot soha el nem hagyja és Erdély birtokában megvédi, Erdélyt és urát szabadságában megtartja, megerősíti az önálló fejedelemválasztás jogát („fejedelmül az ország azt válassza, akit akar”), s felszólítja, hogy az adót pontosan fizesse. Ezzel a török oldaláról biztosítva volt a következő választás szabadsága, ha nem lenne törvényes utódja János Zsigmondnak.97 98 99 — Az 1567. szeptember 8-17. között tartott gyulafehérvári országgyűlés törvénybe iktatta a szabad fejedelemválasztás jogát.96 Mindezt olyan jelentősnek tekintették, hogy nem elégedtek meg azzal a rendek, hogy egy „egyszerű” országgyűlési törvényt hozzanak a „libera electio”-ról, hanem a jelen nem lévő rendekkel is utólag aláíratták a törvényt, sőt, még a három nemzet valamennyi számításba jöhető tagját is megeskették a törvényre." — 1568. áprilisában II. Szelim szultán egy fermánban erősítette meg az 1567-es gyulafehérvári országgyűlés „libera electio”-ról szóló törfejedelmet magunknak, miképpen ezt ő felsége az hatalmas török császárnál is megnyerte volna, és nagy költségével ez választásrul levelet is szerzett volna.” E. O. E. II. 335.; Erdélyország’ történetei’ tára : egykorú ,s magyar nyelven készített történetiratok-, levelek-, országgyűlési végzések- és törvényczikkelyekból / kiadják gróf Kemény József és nagyajtai Kovács István. 1837- 1845 Kolozsvár I. köt. 1845. 91.; Szalay László: Erdély és a Porta. 1862. 1-2.; Rácz L.\ Kormányzás és főhatalom i. m. 100. 95 Rácz L.: Kormányzás és fóhatalom i. m. 100. 96 Barta G.: Születés i. m. 181.; Rácz Lajos megjegyzi, hogy miután 1565-ben Miksa „beárulta” a Portán János Zsigmond törökellenes levelezését, a felháborodást csitítandó János Zsigmond Sztambuli személyes audenciát kért a szultántól. Viszont Szulejmán----meglepetésre---- alaptalannak ítélte válaszában a vádakat és a következő' évi magyarországi hadjáratára halasztotta a találkozót. Az ezen tartalmú választ vivő követségével aztán egy sor szimbolikus ajándékot küldött János Zsigmondnak, így adhnámét, kaftánt, lovat és gyöngyös pallost. Ezt az ajándékküldést Rácz Lajos a két uralkodó közti szövetség szimbolikus megújításának minősíti. Rácz L.: Kormányzás és főhatalom i. m. 70—71. 97 Bíró V.: Fejedelmi hatalom i. m. 14.; Lukinich L: Erdély területi változásai i. m. 122.; Erdély története i. m. I. 442.; Horn Rdikó: A hatalom pillérei. A politikai elit az Erdélyi Fejedelemség megszilárdulásának korszakában (1566-1588). Akadémiai doktori értekezés. Bp. 2012. 146. 98 „... ha mikoron az istenek elvégzett akaratja a mü kegyelmes urunkat magtalan közülünk kiveszi, egyenlő akaratból, nem pártból fejedelmet választunk...” E. O. E. II. 336-337.; Barta G.: Születés i. m. 185.; Rácz L.: Kormányzás és főhatalom i. m. 101.; Lukinich Erdély területi változásai i. m. 167.; Horn /.: A hatalom pillérei i. m. 146. 99 Külön szerepel a szövegben, hogy a „megkötelezésre” és a megesketésre „minden rendbéli nemesek, főnépek és lófejek” megkerestettek, valamint a szászoknál a polgármesterek, királybírók, esküdtek, a városok kormányzó tanácsainak tagjai, sőt, még a „céheket, minden tisztbeli személyeket, sőt tiszt kívül való főszemélyeket is” megeskették. E. O. E. II. 337-338. Ezt értékelve Rácz Lajos megjegyzi, hogy a későbbi erdélyi fejedelemválasztások alkalmával a fejedelmi condítiókat nemcsak az országgyűlés szentesítette, hanem erre utólag megeskették a politikailag releváns csoportokat is. Rácz L.\ Kormányzás és főhatalom i. m. 101.
