Századok – 2015
2015 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Nemes Gábor: Magyarország kapcsolatai az Apostoli Szentszékkel (1523-1526)
494 NEMES GABOR cl) Magyar küldöttek eseti megbízatással A Rómában tartózkodó magyar megbízottakon kívül még több ad hoc megbízású követről van tudomásunk. Ezek részben a magyar udvar futárai voltak,108 vagy pedig olyan zarándokok, akiket levelek Rómába juttatásával bíztak meg. Brodarics István testvére, Mátyás 1524 januárjában mint királyi követ (nuntius regis) tért haza az Örök Városból.109 1525. április 13-án Ludovicus Hispanus királynéi kamarást küldik Lajos király levelével a pápához,110 ez év júniusában pedig a néhai Beriszló Péter unokaöccse, János111 érkezett Rómába a király leveleivel.112 De nem csak az uralkodó, hanem magyar főurak is küldtek futárt Rómába: 1526 februárjában Gosztonyi János választott erdélyi püspök küldöncöt menesztett Burgio levelével, hogy ezáltal a nuncius a pápánál a kinevezési bullák expediálása ügyében kimentse.113 1525 márciusában Acél István pozsonyi várnagy114 érkezett Rómába, hogy a szentév alkalmából egyik falujának plébániatemploma és az általa ott épített kápolna számára búcsút kérjen,115 valamint, hogy II. Lajos, Bornemissza János és Verbőci István116 leveleit VII. Kelemennek átadhassa. A pozsonyi várnagy útja azonban nem volt zökkenőmentes, ugyanis Narni városánál kifosztották,117 de a pápának vitt leveleket szerencsésen át tudta nyújtani.118 108 Kubinyi A.: Királyi udvar i. m. 328-329. 109 1524. jan. 24. ASV Arm. XL., vol. 6, föl. 79rv, n. 116. Sörös Pongrác szerint 1522-ben Brodariccsal utazott ki, Sörös P: Brodarics i. m. 12., ill. 16-17. Életére 1. Kujáni Gábor: A Brodaricsok. Századok 47. (1913) 753-763. Brodarics Mátyás 1525. júl. 2-án udvari huszárként szerepel a királyi számadáskönyvben, 1. Fraknói V: Számadáskönyv i. m. 230., idézi: Fógel J.: II. Lajos i. m. 61. Mohács utáni működésére 1. ETE I. 282., 275.; Kasza P: Epistulae i. m., ad indicem. 110 Fraknói V: Számadáskönyv i. m. 143.; Fógel J.\ II. Lajos i. m. 26. 111 Beriszló Péter atyai rokonságáról sajnos csak annyit tudunk, hogy nem, vagy csak távoli rokonságban álltak a szlavóniai, grabarjai Beriszlókkal, akiknek ekkor már csak egy tagja, Ferenc despota élt. L. erről: Margalits Ede: Horvát történelmi repertórium. I—II. Bp. 1900-1902. I. 109., 261.; Thallóczy Lajos: Bosnyák és szerb élet- s nemzedékrajzi tanulmányok. I. közlemény. Turul 25. (1907) 1-24., 19-20.; Kubinyi András: Beriszló Péter és budai szereplése. Budapest Régiségei 20. (1963) 125-136., 131.; Engel Pál: Magyar Középkori Adattár. Középkori Magyar Genealógia, PC-CD-ROM 2001. Borics nem 2. Grabaijai (Beriszló). Az anyai rokonsága Statileo János révén ismert: Köblös J.: Egyházi középréteg i. m. 315-316., további irodalmat 1. ott. 112 1525. jún. 6. II. Lajos magyar királyhoz, 1. ASV Arm. XL., vol. 10, föl. 212rv, n. 256. 113 Bessenyei J.: Lettere di principi i. m. 122-123., n. XIX/1. 114 1525. jan. 16-án még a nyitrai káptalan előtt jelent meg (MNL OL DL 71 183.), Burgio jún. 30-i jelentése szerint pedig már vissza is érkezett (Relationes oratorum pontificiorum i. m. 251-257., n. 65., 253.). 1525. szept. 4-én sülyi birtokáról ír levelet Pozsony városának, 1. MNL OL DF 241 303. L. még Fógel J.: II. Lajos i. m. 39. Acél Istvánra 1. még Neumann Tibor: A Korlátköviek. Egy előkelő család története és politikai szereplése a 15-16. században. (A Győri Egyházmegyei Levéltár Kiadványai. Források, feldolgozások 5.) Győr 2007. 52-53., 59., 73., 79. 116 Relationes oratorum pontificiorum i. m. 267-271., n. 68., 270. 116 Verbőci Szent Sebestyén ereklyét kért őszentségétől, ez ügyben Burgio is közbenjárt: Relationes oratorum pontificiorum i. m. 231-237., n. 61., 235. 117 Erről 1. 1525. márc. 15., 1. ASV Arm. XL., vol. 10, fol. 105rc>, n. 126. A Rómába vezető út veszélyességéről 1. Kubinyi A.: Magyarok i. m. 89.; Csukovits Enikő: A római Szentlélek-Társulat magyar tagjai (1446-1523). Századok 134. (2000) 211-244., 221. - A bréve címzettje Giovanni Andrea Picenardi valószínűleg Giacomo Picenardi rokona volt, utóbbiról 1. Giovanni Carlo Tiraboschi: La famiglia Picenardi. Cremona 1815. 149-152.; Frenz, T: Kanzlei i. m. 357., n. 1070. 118 A pápával való személyes találkozásáról 1. Burgio 1526. szept. 5-i jelentését: „... Stephano Azil, quel gintilhomo mio amico che fu in Roma al tempo del giubileo et che parlö cum Sua Santitä ...”.
