Századok – 2015
2015 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Nemes Gábor: Magyarország kapcsolatai az Apostoli Szentszékkel (1523-1526)
MAGYARORSZÁG KAPCSOLATAI AZ APOSTOLI SZENTSZÉKKEL (1523-1526) 495 A horvát területekről is érkeztek küldöttek a Kúriába, akik a török elleni harchoz kértek segítséget a Szentszéktől. 1524 októberében a Frangepánok egy bizonyos Bucsvics Jánost,119 1525 júniusában a horvát nemesség pedig Sturlics Miklós domonkos szerzetest küldte a Kúriához.120 2. A kapcsolattartás informális csatornái Róma és Magyarország között állandó és eleven kapcsolatot jelentettek azok a személyek, akik zarándokként, pápai kegy elnyerése vagy a Kúria előtt zajló per miatt vagy éppen tudásszomjukat oltandó érkeztek az Örök Városba. a) A zarándokok Bár az 1475. évi szentév alkalmával Vetési László még arról írt, hogy „egyetlen nemzet fiai sem látogatják e szent ünnepségeket nagyobb számban, mint a magyarok”, és a 15. és 16. század fordulóján is kimutathatóan nagyszámú magyar zarándok kereste fel Rómát, azonban ez a szám a Mohács előtti évekre igen lecsökkent.121 A török fenyegetettség, az Eszak-Itáliában dúló háború, a Rómát sújtó pestisjárvány ellenére mégis voltak olyanok, akik ezekben az években is útra keltek. A szentévi búcsúért és levelekkel Rómába utazó Acél Istvánról már volt szó; Kanizsai Lászlóról — akit a hatvani országgyűlésen a nemesek kincstartónak kiáltottak ki122 — tudjuk, hogy 1525 tavaszán Loretóba és Rómába zarándokolt.123 Az Örök Városban — amellett, hogy minden bi(Relationes oratorum pontificiorum i. m. 450^452., n. 130., 451.) A két levélre 1525. márc. 16-án adott pápai választ 1. ASV Arm. XLIY, vol. 9, föl. 162rv, kiad. Nanni, L.: Epistolae i. m. 203., n. 1204-1205. 119 1524. okt. 14. ASV Arm. XL., vol. 8, föl. 262rv, n. 454., kiad. Nemes Gábor. VII. Kelemen pápa magyar vonatkozású brévéi (1523-1526). Adatok a Magyar Királyság és a Szentszék kapcsolataihoz. In: Magyarország és a római Szentszék (Források és távlatok). Tanulmányok Erdő bíboros tiszteletére. Szerk. Tusor Péter. (Collectanea Vaticana Hungáriáé 1/8.) Bp.-Róma 2012. 51-69., 65-66. 120 1525. jún. 20. ASV Arm. XL., vol. 9, föl. 374rv, n. 441., kiad. Theiner, A.: Vet. mon. Hung. II. 650-651., n. 852. L. még Nemes G. \ VII. Kelemen i. m. 63. 121 L. erre Pásztor Lajos: A magyarság vallásos élete a Jagellók korában. Bp. 20002. 119-125.; Kubinyi A.: Magyarok i. m. 91.; Csukovits E.: Szentlélek-Társulat i. m. 238-240; Csukovits Enikő'. Középkori magyar zarándokok. (História Könyvtár. Monográfiák 20.) Bp. 2003. 184-189. - Erre utalhat a Poenitenciáriához benyújtott kérvények száma is, 1. Erdélyi Gabriella: A Sacra Poenitentiaria Apostolica hivatala és magyar kérvényei a 15-16. században I—II. Levéltári Közlemények 74. (2003) 33-57.; 76. (2005) 63-103. II. 87-88. 1523-ban 15, 1524-ben 30, 1525-ben pedig mindössze 10 kérvényezőről véleményezhető, hogy személyesen Rómában szupplikált. Erdélyi Gabriella szívélyes közlése, melyet ez úton is köszönök. 122 Kubinyi A.: Országgyűlési küzdelmek i. m. 143. 123 1524. dec. 21-én és jan. 7-én perhalasztó oklevelet kért az uralkodótól: MNL OL DL 39 348.; „Quoniam fidelis noster magnificus Ladislaus de Kanysa comes comitatus Castriferrei causa devotionis et solvendi voti sui ad ecclesiam beatissime Marie virginis de Loreto et deinde urbem Romam peregrinatum profectus est” - MNL OL DL 24 408. 1525. jan. 14-én Sárváron van (MNL OL DL 25 713.), innen indulhatott zarándoklatára, melyre magával vitte familiárisait is. Ápr. 3-án azt írja feleségének, Drágfi Annának, hogy másnap mindnyájan épségben megérkeznek Sztenicsnyák (Steničnjak) várába (MNL OL DL 25 715.).
