Századok – 2015
2015 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Baráth Magdolna: "Önök mostantól független országok vezetői!" Szovjet csapatkivonás Magyarországról
126 BARATH MAGDOLNA nácstól. Ezzel kapcsolatban Krassó azt sérelmezte, hogy az 1947. szeptember 15. és december 15. közötti 90 napos időtartam alatt felmerült kiadások (kb. 25 millió Ft) megtérítése nem szerepelt a tervezetekben. A tárcák észrevételeiket és ellenjavaslataikat a május 18-ra tervezett értekezleten szándékoztak egyeztetni. Az ügy ekkor azonban Vas Zoltán, a Gazdasági Főtanács vezetőjének beavatkozásával fordulatot vett. Vas (minden bizonnyal a kommunista párt döntése alapján) kijelentette, hogy a fenti kérdéseket maga kívánja letárgyalni a szovjet delegációval. Az volt a véleménye, hogy a Szovjetunió a tárgyalásokat megelőzően engedte el a Magyarország által fizetendő jóvátétel felét, így „evvel a gesztussal szemben Magyarország sem helyezkedhet kicsinyes álláspontra a fenti ellátási, szállítási stb. kérdésekben”.20 Vas Zoltán a bizottság kérése ellenére megbeszéléseiről nem tájékoztatta a testületet. A kérdés rendezésére magyar részről készített tervezeteket 1948 júniusában vitatták meg. Ezzel összefüggésben az is felmerült, hogy össze kellene írni, mit foglaltak el a szovjet alakulatok, mit használtak, szabályozni kellene a lakások igénybevételének módját, meg kellene állapítani a szovjet hadsereg által okozott károkat. Az észrevételeket szovjet részről elutasították, az okozott károk számbavételére nem kerülhetett sor, azokat hadikároknak kellett nyilvánítani.21 A tárgyalások minden részlete ma még nem ismert. A Szovjetunió magyarországi vonalbiztosító alakulatainak nyújtandó szolgáltatások és azok kiegyenlítése tárgyában született négy megállapodást és a feltételeket tartalmazó három mellékletet Rajk László külügyminiszter és G. M. Puskin nagykövet 1948. december 6-án Budapesten írta alá.22 Mint arra Pataki István rámutatott, a Rajk Lászlónak szóló felhatalmazási dokumentumhoz nem csatolták a két kormány meghatalmazásait, az aláírandó okmányokat, s arról a kormány sem tárgyalt.23 Az egyezményben a magyar fél súlyos kötelezettségeket vállalt magára a szovjetek javára. A szovjet alakulatok a szolgáltatások esetében 50-70%-os kedvezményben részesültek és a szállítmányok mennyiségétől, áruféleségétől, értékétől függetlenül teljes adó- és vámmentességet kaptak.24 Az igénybe vett objektumokért (amelyeknek listája szigorúan titkos volt) a csapatok elvben bérleti díjat fizettek, gyakorlatilag a karbantartást és a felújítást magyar hitelből végeztették el.25 A szovjet csapatok ezen kívül jelentős erdő- és legelőterületet vettek igénybe gyakorló és lőterek céljára, amelyeket a magyar honvédség részére kisajátítottak; azokért a szovjet csapatok nem fizettek bérleti díjat. 20 Uo. 21 Pataki „Egyezmények” i. m. 127. 22 Az egyezmények a feltételeket szabályozó mellékletekkel együtt 1958. április 1-ig voltak érvényben, amikor Révész Géza honvédelmi miniszter, illetve A. A. Grecsko marsall, a szovjet honvédelmi miniszter első helyettese aláírták a Magyar Népköztársaság területén ideiglenesen állomásozó szovjet csapatok által igénybe vett különböző létesítmények, szolgáltatások rendje és feltételei tárgyában kelt újabb egyezményt. 23 Pataki „Egyezmények” i. m. 127. 24 Az Egyezmény szövegét lásd uo. 137-149. 25 Uo. 128.
