Századok – 2015

2015 / 2. szám - Pálosfalvi Tamás: Tettes vagy áldozat? Hunyadi László halála

TETTES VAGY ÁLDOZAT? HUNYADI LÁSZLÓ HALÁLA 405 helyzetét, immár Ciliéi nélkül. Annyi bizonyos, hogy január végén Budán talál­juk a főpapok közül Szécsi Dénes esztergomi és Várdai István választott kalo­csai érseket, János váradi és Miklós pécsi püspököket és István dömösi prépost alkancellárt, a bárók közül Garai László nádort, Pálóci László országbírót, aki nagyon elismerő szavakkal szólt az ifjú királyról,144 Perényi János tárnokmes­tert, Rozgonyi János erdélyi vajdát, Rozgonyi Györgyöt és Sebestyént, Ország Mihály és Bánfi Pál ajtónállómestereket, Csáki Ferenc bihari ispánt, Bátmo­­nostori Töttös Lászlót és a hamarosan kincstartóvá emelkedő volt Cillei-fa­­miliárist, Túród Benedeket.145 A megjelent köznemesekről és alacsonyabb rangú egyháziakról, mondhatni szokás szerint, csak szórványos adataink vannak.146 A király egyelőre, minden jel szerint, Budán kívánt maradni,147 vagyis átmeneti­leg lemondott a tervezett stájerországi utazásról. Magyarországi helyzetének végleges rendezése nem tűrt halasztást, és erre most lehetőség is kínálkozott. A Ciliéi örökség és a magyarországi jövedelmek rendezetlen helyzete ön­magában is elegendő indok lett volna arra, aminek január folyamán elterjedt a híre: a király békét akar kötni az oszmánokkal. Carvajal legátus mindent elkö­vetett ennek megakadályozására, de kénytelen volt belátni, hogy sem a király, sem a magyar bárók nem hajlandóak egyedül folytatni az oszmánellenes har­cot, még keresztesekkel sem.148 A legátus végül döntő lépésre szánta el magát, és január 28-án, a királyi tanács ülésén ismertette álláspontját az uralkodóval. Egy nemrégiben kapott pápai levélre149 hivatkozva előadta, hogy őszentségének „leghőbb vágya” (ardentissimo desiderio), hogy Konstantinápolyi még az ő éle­tében visszafoglalják a keresztények, ezért ismét útnak indítja hajóhadát, amelyhez csatlakozik a portugál és aragón király tengeri hadereje is, és újabb jelentős összeget küld Magyarországra a legátusának. Utóbbi aligha bízott különöseb­ben az újabb ígéretek meggyőző erejében, ezért aztán, a pápa utasításának megfelelően, kiközösítéssel fenyegette mindazokat, akik az oszmánokkal kö­tendő béke ügyében tevékenykednének, és azokat is, akik tanácsukkal a királyt ilyen irányban befolyásolnák (tuti quelli ehe darano consiglio ala sua maiesta circa dicta caxione). László király ezután, tanácsát elbocsátván, hosszan beszél­getett kettesben a legátussal, majd immáron ismét a tanács jelenlétében vála-144 „Insuper scientes dominum nostrum regem bene sanum et letum esse, et per dei gratiam iam in virum (Irányinál viris, a javításért Neumann Tibor barátom sasszemének és persze latintu­dásának jár a köszönet) crevit corpore et intellectu, ita quod dum ipsum videbitis leti esse poteritis et gaudere tam de persona quam eciam de racione et sensu sue serenitatis et scimus, quod place­bunt vobis et omnibus regnicolis mores et tota intenció eiusdem, quia ad omne bonum est incli­natus et hec pro speciali vestra recreacione vobis scribimus.” - Irányi Béla: Bártfa szabad királyi város levéltára. 1319-1526. Bp. 1910. 146. (930. sz.) 146 DF 236319. (Szécsi Dénes, Pálóci László, Várdai István, Vitéz János, Barius Miklós, Botos István, Garai László, Perényi János, Csáki Ferenc és Töttös László bírótársak); DL 13425. (Rozgo­nyi György és Sebestyén); DL 15128. (Rozgonyi János); DL 15130. (Ország Mihály, Turóci Bene­dek); DL 88316. (Bánfi Pál). 146 DF 263654., DL 45988., DL 44818., DF 222679-680., DL 90018., DF 270324., DF 274025., DL 29816. A szlavón követek személyére 1. DF 268080. és DF 218846. 147 DF 240371.; Birk, E.: Beiträge i. m. 253. 148 ASMi, Sforzesco 650, Ungheria, 1456. 01. 26. r. 149 Vö. Fraknói V: Carvajal János i. m. 38.

Next

/
Oldalképek
Tartalom