Századok – 2015
2015 / 4. szám - MŰHELY - Gyöngyössy Márton: Szapolyai János pénzverése (1527-1540)
A változatlan minőségű aranyforint értéke ugyanakkor elvált a számítási forintétól: immár dukát elnevezéssel 110-140 dénárt ért.19 Garas Szapolyai János K-T verdejegyű 1527-ben kibocsátott garasa éremképe tekintetében II. Lajos moneta nova korszakában vert garasaira emlékeztet. Előlapján fátylas Madonna, hátlapján négyeit címerpajzs látható. Különösen a hátlapi körirat érdekes, amely egyenesen moneta nova-nak nevezi ezt a pénzt. Finomsága nyilvánvalóan megegyezik a dénárok finomságával, tehát nyolc latos (500%o). Nincsenek adataink a garasverés volumenéről, de az mindenképpen árulkodó, hogy a kezdeti időszakot leszámítva Szapolyai később már nem veretett garast. A garas értéke — a középkorból megörökölt értékviszonynak megfelelően — a század első felében öt dénár maradt.20 Dénár Az ezüstdenárok éremképe Mátyás óta állandó volt, még II. Lajos pénzreformja során is megtartották alapjaiban a régi éremképet: az előlapon négyeit címerpajzs szívpajzzsal, a hátlapon koronás Szűz Mária látható a kis Jézussal. Szapolyai denárainak többségén a szívpajzsban családi címere (farkas) látható, leszámítva az 1530-1533 között vert pénzérméket. Különös, hogy egyes 1531-es budai és nagybányai dénárok hátlapi köriratában, Szűz Mária alakja alatt Lodovico Gritti Szapolyai János által bővített címere látható: a címerpajzs felső mezejében egyenlőszárú kereszt, alsó mezejében oroszlánfő. A régi pénzláb visszaállítását követően egy budai márka nyolc latos (500%c) pénzöntvényből 416 darab dénárt vertek ki, így az egyes darabok nyerssúlya 0,59; finomsúlya 0,295 gramm lett. Más forrás szerint viszont egy budai márkányi pénzöntvényből már 420 darabot vertek.21 SZAPOLYAI JÁNOS PÉNZVERÉSE (1527-1540) 965 78 darab ment egy bécsi márkára, azaz a törvényes középsúly 3,60 gramm lenne, tehát egy kicsit eltér az egyéb forrásainkból ismert pénzlábtól: Búza János-. A magyar és a török dukát árfolyama a 16. század közepén. Századok 135. (2001) 892-893. A 19. századi magyar kutatás a középkori magyar aranyforintok törvényes középsúlyát 3,5593 grammban határozta meg: Belházy János: A régi magyar pénzverési súlymértékek. Különnyomat a „Bányászati és Kohászati Lapok”-ból. Selmecbánya 1889. 45. Az arany beváltási áráról: Paulinyi O.: Magyarország aranytermelése i. m. 51. 19 Horváth T. A: A magyar aranyforint i. m. 34-35., Huszár L.: Habsburg-házi i. m. 47-48. A dénárok ezüsttartalmának fokozatos csökkentését csak Szapolyai halála után kezdték meg Körmöcbányán, ez viszont értékük csökkenéséhez vezetett: Gyöngyössy M.: A királyi Magyarország i. m. 20. 20 Szapolyai János garasa: Artur Pohl: Münzzeichen und Meisterzeichen auf ungarischen Münzen des Mittelalters (1300-1540). Budapest-Graz, 1982. (a továbbiakban: Mzz.) 264. A korabeli Ferdinánd-garasok és értékük kapcsán: Harkó Gy.: A pénz története i. m. 52., Huszár L.: Habsburg-házi i. m. 15. 21 János király denárairól (Mzz. 265-272., 275-279.) Huszár Lajos írt részletes összefoglalást: Huszár L.: János király i. m. 38-47. Szapolyai denárai kapcsán újabban is jelentek meg értékes résztanulmányok, például: Ujszászi Róbert: Szapolyai János elfeledett évszámú körmöd dénárja. Az Érem 67. (2011: 2. sz.) 7-9. Gritti címere dénárokon: Huszár L.: János király i. m. 45., Soós F: A magyar fémpénzek i. m. 54-55. Az antiqua moneta pénzlábát egyébként csak 1526-os források alapján tudjuk meghatározni. így a jó pénzt nyolc latosnak nevezi (megkülönböztetésül a II. Lajos által
