Századok – 2015
2015 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Hantos-Varga Márta: Az ideológiai ellenfél és a politikai ellenség elkülönítésének problémái. Sajtóvita a baloldallal való együttműködés lehetőségeiről 1943 tavaszán
90 HANTOS-VARGA MÁRTA A Vigilia bemutatkozó számának (1935 tavasz) szerkesztői programbeszédében található hivatkozás a filozófus egyik könyvére13, s szerzőként való meghívása14 jelzésszerű opció lehetett egy másfajta megközelítési mód mellett. A nemzetközi politikai és egyházi közéletben járatos szűk kör hallhatott arról a kiáltványról, melyet 1934 áprilisában, a szélsőjobboldal hatalmas tüntetése után Maritain és baráti köre szerkesztett (A közjóért: a keresztények felelőssége és jelen korunk). A deklarációban elhatárolódtak mind a kommunista, mind a fasiszta törekvésektől, s aláhúzták, hogy még időleges szövetség sem köthető a szélsőjobboldallal.15 Másfél évvel később a Sept, az Esprit és a La Vie catholique folyóiratokban — hatvan katolikus értelmiségi aláírásával — közölt manifesztum (Az igazságosságért és a békéért) megbélyegezte az agresszív expanziós politikát és a „fajok egyenlőtlenségének” elméletét.16 Maritain, csakúgy, mint Bernanos és az „öltönyös teológusok” egy része, a spanyol események kapcsán is exponálta magát. Nem csupán tanulmányíróként, hanem egyesületalapítóként is az igazságosság, az emberi és keresztény értékek jegyében lépett fel, ami adott esetben a pártoskodás elutasítását jelentette. A bírálat és a támadás nem maradt el.17 A katolikus megújulás francia vonulata a hazai katolicizmus különféle csoportosulásait is állásfoglalás elé állította. Az említett Vigilia „az új világ gyökereit” keresve kapcsolódott be a „nagy lelki renaissance” hirdetésébe. A „zajló kor kérdéseire” a választ egy új elit, a „szellemi arisztokrácia” megjelenésétől várta, amelyhez a periodika a ’szellem nagy értékeinek összegyűjtésével és továbbadásával’ kívánt hozzájárulni, hogy ez által ’lényegéből fakadóan közvetítse a jót’.18 Ámbár Maritain eszmevilága rejtetten jelen volt a lap hasábjain, 1944-ig csupán spirituális tematikájú cikkeket19 közöltek tőle. A német megszállás előestéjén Pejacsevich Márk a filozófus által használt szabadságfogalom magyarázatához kapcsolja Az igazi humanizmus egyes gondolatait.20 S véletlen-e, vagy szándékos, hogy a német nyelvű kiadás visszafordított címét szere-13 Jacques Maritain: Primauté du spirituel. Paris 1927. Maritain e könyvet (A szellem mindenek felett) a Charles Maurras vezette royalista, nacionalista szervezet, az Action Frangaise szentszéki elítélése nyomán, a döntés indoklásaként írta. 14 Jacques Maritain: Aquinói Szent Tamás. Vigilia, 1935/1. 63-82. A filozófus két évvel később, 1937 februárjában a folyóirat meghívására személyesen is járt Budapesten. Lelkiségi témát érintő előadását a lapfolytatásokban közölte. 15 Philippe Chenaux: ,,L’ Humanisme intégral” (1936) de Jacques Maritain. Paris 2009. 39-41. 16 A Jacques Maritain és Francois Mauriac által szerkesztett közlemény hátterében Mussolini etiópiai háborújának kommentárja, a „civilizációs küldetésre” való hivatkozás állt. „A kereszténység vallja a természet rendjének azt az igazságát, hogy fajra, nemzetre, személyre való tekintet nélkül az igazságosság mindenkit megillet, s hogy egy afrikai élete és lelke ugyanolyan szent, mint egy fehér emberé.” Chenaux, Ph.: ,,L’ Humanisme intégral” i. m. 42. 17 „Comité frangais pour la paix civile et religieuse en Espagne” volt az egyesület neve. Chenaux, Ph.: L’Eglise catholique i. m. 124-133. 18 Vigilia 1935/1. Kivehető betétlapon lévő szerkesztői üzenet. 19 Jacques Maritain: Cselekvés és szemlélődés. Vigilia 1937/1. 3-12. Jacques Maritain: A belülvaló élet. Vigilia, 1937/3. 3-11. 1938/2. 61-64. 1938/3. 143-145. 1938/6-7. 387-392. 20 Pejacsevich Márk: Jacques Maritain és a szabadság. Vigilia, 1944/3. 98-103. E pár bekezdés nem tükrözi „Az igazi humanizmus” átütő gondolatait, az olvasó valójában nagyon keveset tudhatott meg a könyvről.
