Századok – 2015
2015 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Pál Lajos: Egy folyóirat a történész viták kereszttüzében, Századok (1931-1943)
82 PAL LAJOS Egy 1943. április 17-i levélben, amelyet Hajnal Lukinichnak írt, egyrészt megköszönte, hogy Deérékkel szemben mellé állt,186 ugyanakkor leszögezte, ez a hála nem jelenti azt, hogy bármi kérdésben is megváltoztatná álláspontját. Érdekesen jellemezte szerkesztői pozícióját, egyfajta prügelknabennek, amikor azt írta „az én hátam tele van kék foltokkal, amiket, mint szerkesztő azért kaptam, mert mások másokra, nem énrám haragudtak. Minthogy aztán Mályusz után, Te is ütöttél rajtam, félreértve egész viselkedésemet, lehetetlen volt Deérék akciójával szemben a szerkesztést megtartanom”. Visszautasította „tegnapi” megleckéztetését, kijelentette: cikkét minden pártfogás nélkül is jogosan jelenteti meg. Befejezésül azt írta Lukinichnak, hogy „Deérékhez semmi érzelmi kötelék sem fűz, Hozzád (...) ifjúságom (...) szerető emlékei kötnek.”187 Kilenc hónappal korábban Hajnal arra kérte Domanovszkyt, hogy „(...) ősszel (...) sok munkád ellenére is nézd át a Századokban most megjelent cikkemet, amiről különnyomatot is bátorkodom majd küldeni, - és protezsáld Lukinichnél, német kiadásra az Archivumban.”188 Domanovszky teljesítette kérését, és közbenjárására Lukinich ígéretet tett Hajnalnak arra, hogy cikkét az általa szerkesztett folyóiratban németül megjelenteti. Hajnal A kis nemzetek történetírásának munkaközösségéről című tanulmányának németnyelvű közlésével egy (nemzetközi) írástörténeti sorozatot szeretett volna elindítani. Úgy gondolta, — írta Domanovszkynak 1943. április 5-én — hogy a „(...) címe ilyesmi lehetne: »Összehasonlító vizsgálatok az európai írásbeliség és intellektuális rétegződés fejlődéséről«”.189 A Századokban közölt tanulmányában javasolta középkori oklevelek összehasonlító vizsgálatát; az oklevelet kiadó és az oklevelet nyerők társadalmi szerepének tisztázását; a külső, formai jegyek összehasonlítását; belső sajátosságainak, a fogalmazás módjának aprólékos tanulmányozását; a formák és szervezetek analízisét, amelyek között a klerikus élt és dolgozott. A hatodik, ajánlott szempont szerint szükséges lenne annak vizsgálata, hogy az írástudás tömegessé válása után „az írás már nem lehet ügyeskedők eszköze, ellenőrzött képzettség és munka felel érte.” - írta cikkének befejező részében.190 Az volt az elképzelése, hogy azonos szempontok szerint az egyes országok kutatói összehangoltan, de mégis önállóan végeznék munkájukat, viszont az összehasonlító szempontok szerinti eredmények közös közleményben, és füzetben jelennének meg.191 Hajnal ötlete jó volt, 186 Domanovszkyhoz írt 1943. április 5-i leveléből kiderül, hogy Lukinich, mint az Archivum szerkesztője, erélyesen fellépett Deérékkel szemben Hajnal egyik, A kis nemzetek történetírásának munkaközösségéről [megjelent: Századok 1942. 1-3. sz. 1^12. és 4-6. sz. 133-165.] című cikkének németnyelvű közlése érdekében, de Hajnal arra kérte, ne erőltesse a dolgot, mert ő szeretne csöndben kitérni Deérék htjából. Hajnalt Lukinich gesztusa meghatotta, mert annak ellenére került rá sor, hogy sokszor kerültek szembe egymással az elmúlt évek folyamán. - MTAK K Ms 4524/432 Domanovszky Sándor hagyatéka. 187 MTAK K Ms 5385/47 188 MTAK K Ms 4524/428 Domanovszky Sándor hagyatéka. - 1942. július 27. 189 Alapos számításokat is közölt levelében. Az ő dolgozatának (az első füzetnek) a megjelentetése, klisékkel, nyomdai munkálatokkal együtt 1600 P lenne, írta, a többi azért is olcsóbb lenne, mert fakszimilék nem jönnének. Szerinte a sorozatra („erre az évre”) 3-4000 P-t adhatna az Akadémia. - MTAK K Ms 4524/432 Domanovszky Sándor hagyatéka. - 1943. április 5. 190 Századok 1942. 4-6. sz. 161-165. 191 Századok 1942. 4-6. sz. 161.
