Századok – 2015
2015 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Cziráki Zsuzsanna: Habsburg-oszmán diplomácia a 17. század közepén. Simon Reniger konstantinápolyi Habsburg residens kinevezésének tanúságai (1647-1649)
840 CZIRAKI ZSUZSANNA rán, mi több, a török és az ezzel összefüggő kérdésekben az erdélyi diplomácia vonalán a Habsburgok első számú szakembere lett. D’Asquier és Schmid ideje az 1663-64-es háborús esztendőkben járt le: D’Asquier meghalt, az idős Schmid pedig áthelyezését kérte, mivel — saját megfogalmazása szerint — új időszak kezdődött a Habsburg-török kapcsolatok történetében, melyben már sokkal inkább a katonáké, semmint a képzett diplomatáké volt a szerep.23 Az Udvari Haditanács mellett szót érdemel egy másik hivatal, az Udvari Kamara is {Hofkammer), amely számtalan más feladata között a birodalmi diplomácia pénzügyi hátterét volt hivatott biztosítani. Az Udvari Kamara egyfajta központi pénzügyi és gazdasági hivatalként működött, mely — kissé leegyszerűsítve — a bevételek és kiadások tervezéséért és adminisztrációjáért volt felelős. Az Udvari Haditanácshoz hasonlóan olyan szakhatóság volt, amely az alárendelt regionális hivatalok révén a sokszínű birodalom valamennyi régiójára kiterjesztette hatáskörét. A Haditanácshoz hasonlóan az Udvari Kamara is kollegiális alapon működött, élén a kamarai elnök (Hofkammerpräsident), illetve annak helyettese (Hofkammervizepräsident) állt, az aktuális ügyekről a végső döntés jogát kézben tartó uralkodónak referáltak.24 E tanulmány szempontjából a legfontosabb kérdés az, hogyan rajzolódik ki a Haditanács és az Udvari Kamara együttműködése a konstantinápolyi állandó követ kinevezését, az ottani Habsburg képviselet finanszírozását illetően. Mint minden kormányszerv, az Udvari Kamara az uralkodó utasítására látta el feladatait. A keleti diplomáciához kötődő pénzügyi kérdésekben emellett a Haditanáccsal is érintkezésben állt - ez a kapcsolat jellegét tekintve leginkább az információszolgáltatásra terjedt ki. A Kamara tanácsülésein (Session) vitatta meg a teendőket, felelőst jelölt ki, illetve további részfeladatokra bontotta a beérkezett megkereséseket és továbbította azokat az alárendelt hivatalok felé. Az 1640-es évek követségi pénzeinek kezelésében az egyik fontos szerv a konkrét kifizetéseket elindító Udvari Pénztár (Hofzahlamt) volt, ahol a megítélt összegek utalványozása történt. Mivel a keleti ügyek a Haditanács hatáskörébe tartoztak, gyakran a kifizetések is a hadi kiadásokat adminisztráló Udvari Hadipénztárnál (Hofkriegszahlamt) lettek kiutalva.25 További fontos szerv volt az Udvari Számvevőség (Hofbuchhalterei), mely a könyvelésért felelt. A forrásokban gyakran szerepel az Alsó-ausztriai Számvevőség (Niederösterreichische Buchhalterei), amely az 1635 előtt keletkezett tartományi kiadások nyilvántar23 Uo.; Meienberg, P: Johann Rudolf Schmid i. m., különösen 131-135.; Hiller, A Habsburgok török diplomáciája i. m. 216. 24 Peter Rauscher. Habsburgische Finanzbehörden und ihr schriftlicher Ordnungsbedarf im 16. und 17. Jahrhundert. In: Ordnung durch Tinte und Feder? Genese und Wirkung von Instruktionen im zeitlichen Längsschnitt vom Mittelalter bis zum 20. Jahrhundert. Szerk. Anita Hipfinger et al. Wien-München, 2012. 167.; Hansdieter Körbl: Die Hofkammer und ihr ungetreuer Präsident. Eine Finanzbehörde zur Zeit Leopolds I. Wien-München 2009. 13-14., 73-86.; Oross András: A Habsburg Monarchia és a Magyar Királyság közigazgatása a 16-17. században. In: Mozaikok a Magyar Királyság 16-17. századi történelméből. Szerk.: Horváth Adrienn - Bagi Zoltán Péter. Históriaantik Könyvesház 2012. 9-34. 25 Vö. A császár mellett szolgálatot teljesítő haditanácsosok kérése a Bécsben maradt haditanácsosokhoz, melyben a Greiffenklau-követségre vonatkozó kifizetésekről kémek tájékoztatást az Udvari Pénztár és a Hadipénztár részéről. Pozsony, 1647. május 31. ÖStA AVA FHKA RA Kt. 186. föl. 356.
