Századok – 2015
2015 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Cziráki Zsuzsanna: Habsburg-oszmán diplomácia a 17. század közepén. Simon Reniger konstantinápolyi Habsburg residens kinevezésének tanúságai (1647-1649)
HABSBURG-OSZMÁN DIPLOMÁCIA A 17. SZÁZAD KÖZEPÉN 841 tója volt.26 Külön is érdemes kiemelni a Magyar Kamara szerepvállalását a keleti diplomácia finanszírozásában, hiszen a konstantinápolyi állandó követ illetményét és a kirendeltséghez tartozó egyéb kiadásokat általában az igazgatása alá tartozó pénzforrásokból, leggyakrabban magyarországi vámszedőhelyek (a magyaróvári, nedelici, pozsonyi főharmincadok) vagy a bányavárosok jövedelméből fedezték.27 Amennyiben véleményt, kimutatást vagy egyéb választ kértek az említett hivataloktól, azok nem ritkán csak hosszabb idő elteltével érkeztek be. Ezek után a válaszokat újabb tanácsülésen összegezték, az eredményről pedig referáltak a Haditanácsnak és az uralkodónak. Mivel a Kamara csupán kisebb jelentőségű ügyekben intézkedhetett saját hatáskörből, mindezek után általában várták az újabb utasítást.28 A konstantinápolyi követség dolgában jellemzően kétféle megkeresés érkezett a Kamarához. Egyfelől a Haditanács részéről információt kértek a korábbi kifizetésekkel kapcsolatban - ez leggyakrabban a rezidens és munkatársai illetményére vonatkozott. A kiutalások követése azért volt fontos, mert a rendszertelen kifizetések közepette így hosszabb-rövidebb keresgélés árán mégis csak kideríthető volt, hogy van-e túlfizetés vagy hiány egy adott személy juttatásaiban. Ezen felül egy új alkalmazott szolgálatba lépése során elődei fizetési jegyzéke jelentette a tárgyalási alapot a jelölttel. Másfelől nagyobb és összetettebb feladatkör volt a követség finanszírozásához szükséges források felkutatása, illetve a megítélt összegek folyósítása. Az Udvari Kamara már említett feladatellátási nehézségei folytán az ügymenet általában meglehetősen döcögős volt. Mindezt csak tetézte a Habsburg Monarchia krónikus pénzhiánya, mely a harmincéves háború utolsó éveiben a végsőkig fokozódott és nem szűnt meg a békekötés után sem.29 Mindezek a körülmények meglehetősen lassították a döntéshozatalt, és egy esetleges konstantinápolyi vészhelyzet esetén elvárható gyors beavatkozást pedig szinte teljesen lehetetlenné tettek. 26 Az alsó-ausztriai tartományi kamarai igazgatást és alárendelt szerveit 1635-ben beolvasztották az Udvari Kamarába, de névleg még sokáig megőrizték különállásukat. Vö. Thomas Fellner - Heinrich Kretschmayr: Die österreichische Zentralverwaltung. I. Abt.: Von Maximilian I. bis zur Vereinigung der österreichischen und böhmischen Hofkanzlei (1749). Bd. 1. Geschichtliche Übersicht. Wien 1907. 85.; Az Udvari Pénztár nyilvántartásaival kapcsolatban 1. még: Mark Hengerer. Die Abrechnungsbücher des Hofzahlmeisters (1542-1714) und die Zahlamtsbücher (1542-1825) im Wiener Hofkammerarchiv. In: Quellenkunde der Habsburgermonarchie (16. - 18. Jahrhundert). Ein exemplarisches Handbuch. Szerk. Josef Pauser - Martin Scheutz - Thomas Winkelbauer. Wien- München 2004. 128-143. 27 Többek között 1.: III. Ferdinánd utasítása a Magyar Kamarának a konstantinápolyi állandó követ illetményének folyósítására vonatkozóan. Bécs, 1647. március 1. ÖStA AVA FHKA HFU Kt. 411. (r. Nr. 176.) Kv. März 1647. föl. 2., 6.; Natale di Paulo és Martin Ziegler folyamodványai elmaradt fizetségük tárgyában a Magyar Kamarához és III. Ferdinánd köthető rendelkezés a kifizetésről. Bécs, 1650. március 24. ÖStA AVA FHKA HFU Kt. 425. (r. Nr. 182.) Kv. März 1650. föl. 193-199.; III. Ferdinánd döntése Joseph Barbato Magyar Kamarára terhelt fizetéséről. Bécs, 1650. április 30. Uo. Kt. 425. (r. Nr. 182.) Kv. Aprü 1650. föl. 130-133. 28 Bővebben az említett hivatalokról: Körbl, II.: Die Hofkammer i. m. 52-53., 73-86., 95-105.; Fellner, Th. - Kretschmayr, H.: Die östrreichische Zentralverwaltung i. m. passim; Meienberger, P.\ Johann Rudolf Schmid i. m. 78-81.; Kenyeres István-. A Habsburg Monarchia katonai kiadásai az Udvari Pénztár és hadi fizetőmesterek számadásai alapján, 1543-1623. Adalékok a török elleni küzdelem finanszírozásának történetéhez. Levéltári közlemények 78. (2007: 2. sz.) 85-138. 29 Hengerer, M.: Kaiser Ferdinand III. i. m., 211-216.; Körbl, H.: Die Hofkammer i. m. 40.