Századok – 2015
2015 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Pál Lajos: Egy folyóirat a történész viták kereszttüzében, Századok (1931-1943)
78 PÁL LAJOS zottságúnak” tartotta, és — szerinte — az idő egyébként is őt igazolta és nem Domanovszkyt, „de azért Domanovszkyra soha nem haragudtam, Reád sem, bár Tőled rossz néven vehettem volna, hogy nem érted meg álláspontomat, mely szerint nem írhatok oly folyóiratba, mely köteteimet ily módon intézte el. Azzal hízelgek magamnak, hogy mindig jó kolléga voltam az egyetemen, hogy nem helyeztem akadályokat utatokba, sem az Akadémián, sem a Történelmi Társulatban, melyeket harc nélkül átengedtem Nektek.” Szekfű annak is hangot adott, mondván, az hogy valaki a materializmus felé hajlik-e vagy sem, tárgyi kérdés, s ebben az önálló véleményalkotástól senkit nem lehet eltiltani. Kitért arra is, hogy amióta együtt tanítanak az egyetemen, annyira eltávolodtak egymástól, hogy véleményét el sem mondta volna, ha Hajnal nem küld neki különlenyomatot írásából.173 Az pedig, hogy „ilyen vagy olyan tárgyi véleményem van történeti módszereidről, ez nem jogosíthat fel arra, hogy engem valami különös módon szalmabábnak tarts, akit mások mozgatnak. Nagyon kérlek, gondold meg, megérdemlem-e, hogy felszólíts, hogy »maradjak saját véleményemnél« és »ne hallgassak ügyes kis stréber idealistákra«. Szinte azt kell hinnem, hogy vén hülyének tartasz, akinek tömjéneznek (holott nem én vagyok az, aki bármit is adhatok, ma, tegnap és holnap). Ha pedig komolyan gondoltad ezeket, légy szíves és mondd meg, miről van tulajdonképpen szó.”174 A levél érdekes pszichológiai kérdésekre is magyarázatot adhat. Hajnal ugyanis nagyon érezte azt az űrt a Századokban, amit Szekfű hagyott maga után azzal, hogy Domanovszky és Mályusz (látszólag ez utóbbi, de helyesebben mindkettő175) kritikái után nem volt hajlandó a Társulat folyóiratában publikálni.176 O ezt magától Századok 1933. év. 7-8. sz. 308-315. - Az ismertetés elkészítésére Hajnal kapacitálta Domanovszkyt. Kaposvárról írta 1932. március 26-án: „Mályusszal együtt igen kérünk, légy jó a Századok következő számára folytatni a Szekfű-kritikát. Tudom, hogy egyelőre pihentetni akartad a dolgot; és én a magam részéről szintén azt tartom, hogy Szekfűéket ápolnunk kell, a Társulat szempontjából. Viszont felszólalásaid annyira használtak a lapnak, amennyire megélénkítették szakkörünket, hogy a legnagyobb kár, sőt hiba is lenne kitolni a folytatást. Utóvégre a Hóman-Szekfű történelem most az egész magyar történetírás és történeti érdeklődés legnagyobb eseménye. En magam többektől, nem történészektől, nem is tanároktól is hallottam, hogy ismertetéseid nagy figyelmet keltettek; az első komoly helyről jövő őszinte felszólalásnak tartják Szekfűék sok tekintetben erőszakos teóriáival szemben. Viszont, nézetem szerint, el kell ismernünk Szekfű érdemeit is, a mozgást, amit történetírásunkba belevinni tudott; hiszen ezért látszik előttem szükségesnek, hogy Szekfűt belevonjuk társulati életünkbe. - Hogyan egyesítsük tehát a célt és a feltétlen őszinte, szókimondó kritikát, - amiről semmiképpen sem szabad lemondanunk? Mályusszal együtt azt gondoltuk, hogy legjobban egy kettős-ismertetéssel lehetne célt elérni. (...)” Hajnal ugyanebben a levelében felvetette, hogy a másik ismertető Madzsar [a levélben nem teljes névvel szerepel, de nagyon valószínű, hogy Madzsar Imréről van szó - EL.] legyen, de semmiképpen ne úgy, hogy Domanovszky helyett. - MTAK K Ms 4524/395 Domanovszky Sándor hagyatéka. A Századok e számában „második ismertetés” nem jelent meg a szóban forgó műről. - Egyébként egy évvel korábban éppen Mályusz volt az, aki helytelenítette és lavina-effektusnak mondotta egy műről szóló két ismertetés megjelentetését. - MTAK K Mályusz Elemér levelezése. 173 V ö. előző jegyzetet, Hajnal István: A kis nemzetek történetírásának munkaközösségéről, Századok, 1942. 1-3. sz. 1-42. valamint 4-6. sz. 133-165. 174 MTAK K Ms 5385/404. 175 A Szekfű-Mályusz vitára 1. Erős Vilmos: História regnum - história populum I. A Szekfű- Mályusz vita kialakulása Századok, 1995. 573-596. 176 Váratlan fejlemény volt, hogy Szekfű a Századok szerkesztőségének teljes cseréje után, és annak ellenére, hogy szűkebb baráti köréhez tartozó szellemtörténészek vették át a folyóiratot, a
