Századok – 2015

2015 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Pál Lajos: Egy folyóirat a történész viták kereszttüzében, Századok (1931-1943)

EGY FOLYÓIRAT A TÖRTÉNÉSZ VITÁK KERESZTTŰZÉBEN 77 örülnek cikkeidnek, akikben nem fog kedved telni« - ezt az „Egyedül Vagyunk”­­bandára értettem, mely nagy passzióval fedez fel mindent, ami ellenem fordít­ható. 2. egy évtizede sem hatott rám senki, amikor tényleg a Századok magatar­tása volt [az ok, hogy nem közölt cikket a Századokban - EL.], melyről már leg­utóbb is írtam, s melyen ma már hiába vitatkoznánk.” Szekfű levele végén is­mételten felajánlotta Hajnalnak, hogy a közöttük fennálló feszültséget beszél­jék ki akár a Pósh vendéglő különtermében, Szekfű és barátai törzshelyén,166 „s azután egyszer tényleg beszélhetnénk a kis nemzetek történetírásáról.”167 Szekfű és Hajnal között egy érdekes apa-fiúi168 (annak ellenére, hogy Szekfű alig tíz évvel volt csak idősebb Hajnalnál) konfliktus (mondhatni: komplexus) alakult ki az 1930-as évektől (talán már a korábbi időszaktól) kezdve is, amely a Századok körüli összecsapásokban érte el a végjátékot. Szekfű Hajnalnak elkül­dött 1942. szeptember 25-i levelében utalt egy két nappal korábbi beszélgetés­re, amely — Szekfű szerint — kollegiális barátságban zajlott le. Amit viszont Hajnalnak az összejövetel után megfogalmazott és hozzá küldött levele is bizo­nyít, ő [Hajnal] mélyen sértve érezte magát, mert Szekfű materializmusnak ne­vezte álláspontját,169 amit egyik munkájában megfogalmazott.170 Hajnal azzal magyarázta Szekfű véleményét, hogy kisszerű emberek piszkálták fel vele szemben. Szekfű ezt határozottan visszautasította azzal, hogy azért mert Haj­nalnak komoly támadásban soha nem volt része, könnyen megsértődik, ugyan­akkor mások érzékenységére egyáltalán nincs tekintettel. Szekfű arra hivatko­zott, azért javasolta a személyes beszélgetést, hogy előadja kritikáját, amelyet Hajnal írásának első olvasásakor már megfogalmazott magában, nevezetesen pl. olyan mondatokat, mint a „lelki motívumok légies bizonytalansága”171; - szerinte nincs olyan ember, „aki egy-egy ilyen kifejezést ne közelítene a törté­neti materializmushoz”. Hajnal a vádaskodó levélben Domanovszkyra is hivat­kozott, amelyre Szekfű egy érdekes fordulattal válaszolt. Azt írta: a Magyar Történet általa készített részeiről írt Domanovszky-kritikát172 „rossz tájéko-166 A Pósh vendéglő a Nemzeti Színház mellett, a József körút és a Népszínház utca sarkán, a Budapesti Hírlap szerkesztősége mellett volt. - Szekfű levele Hajnalnak, MTAK K Ms 5385/408 167 Hajnal István: A kis nemzetek történetírásának munkaközösségéről. Budapest, 1942. 168 Hajnal hagyatéka arról győzött meg, hogy szakmailag ő leginkább Szekfű egyértelmű elis­merésére vágyott, azt szerette volna, ha munkái elnyerik a történész fejedelem dicséretét. Hajnal többször tett kísérletet arra, hogy rendezze feszült viszonyát Szekfűvel. Ezek a közeledések mind­untalan megfeneklettek Hajnal erős gyanakvása miatt, amelyben közrejátszott ifjú kora óta Szek­fűvel szemben tapasztalható kisebbrendűségi komlexusa is. Érdekes, hogy Szekfű, aki maga is tisz­tában volt ezekkel a lélektani momentumokkal, egy a háború végén kelt levelében arra utalt, hogy jó lenne ezt a feszültséget kibeszélniük: „... örülnék, ha sikerülne kölcsönös psychoanabsis útján a mélyrétegekben levő nehézségeket együttesen eltávolítanunk, (...)” írta Hajnalnak. - MTAK K Ms 5385/406 1944. március 27. 169 Hajnal szerint a történelmi realizmust magyarázták így félre. 170 Hajnal történelmi reahzmusról értekezett több munkájában, ennek nevezte történeti módszerét. 171 V ö. : „Újabban a jogtörténet igyekszik az egykori elvi s gyakorlati szabályozások értelmét ilyen irányban elmélyíteni, s ezzel a lelki motívumok légies bizonytalanságaiból [saját kiem. - PL.] a konkrét társadalmi szerkezet felé közeledni.” - Hajnal István: A kis nemzetek történetírásának munkaközösségéről, Századok, 1942. 1-3. sz. 1-42. a hivatkozott részt 1. 6. 172 V ö. Hóman Bálint és Szekfű Gyula: Magyar történet. VI. kötet: Szekfű Gyula: A tizennyol­cadik század. Budapest, Kir. magy. egyetemi nyomda; év nélkül, nagy 8°, 495 o. és 17 melléklet -

Next

/
Oldalképek
Tartalom