Századok – 2015
2015 / 3. szám - KRÓNIKA - Papp Csilla: "A történetírás-antropológiai perspektívái: 1914 Európában"
798 KRÓNIKA egyházi unió hatására is, a református magyar arisztokrácia és a román ortodoxok között bizonyos együttműködés figyelhető meg. A megjelenést követően Alexics Györgyöt számos kortársa méltatta vagy bírálta, s hogy ki tartozott kritikusai vagy épp dicsérői közé, sokszor csupán vallási hovatartozás kérdése volt. A nap utolsó előadását Remus Cámpeanu a Román Akadémia kolozsvári George Barifáu Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, a Vegyesbizottság román tagozatának titkára tartotta Az erdélyi görögkatolikusok az első világháború után címmel. Cámpeanu előadása bemutatta, hogy a háborút követően a Gyulafehérvár-fogarasi görögkatolikus főegyházmegye milyen új kihívásokkal találta magát szembe. Az impériumváltást követően Balázsfalva legfontosabb célkitűzésévé az vált, hogy a jövőben ne legyen regionális egyházi szerepre kárhoztatva Románián belül, hanem a korábbi Magyarországhoz tartozó területekről kilépve, hasonló jelentőségű nemzeti egyházi szerepre tegyen szert, mint az ortodoxia. Ennek első lépése volt a bukaresti görögkatolikus parókia kivonása a bukaresti római katolikus érsekség joghatósága alól és Balázsfalvához csatolása. A Róma, Bukarest és Balázsfalva között zajló tárgyalások idején Róma igencsak óvatos politikát folytatott, míg Balázsfalva a jurisdictiós kérdések gyors rendezésében volt érdekelt, részben a korábban beígért állami szubvenció miatt. Ezzel szemben Raymund Netzhammer bukaresti római katolikus érsek a megegyezést a joghatósága alól kikerülő plébániához tartozó anyagi kérdések rendezésének függvényévé tette. Megoldást végül az 1924-es esztendő hozott, amikor megvalósult a Balázsfalvához csatlakozás, viszont a kezdeti lelkesedés ekkorra már alábbhagyott, egyrészt a Kárpátokon túli területeken való hitteijesztés kudarca, másfelől az alacsony állami szubvenció miatt. A konferencia második napját Nicolae Edroiu akadémikus, a Román Akadémia kolozsvári George Barifiu Történettudományi Intézet igazgatója, a Magyar-Román Történész Vegyesbizottság román tagozatának elnöke nyitotta meg. Előadásában a 2012-2014 közötti román történetírást és az első világháborút, valamint annak antropológiai perspektíváit elemezte. Beszélt a Romániában — Bukarestben, Jászvásáron, és Kolozsvárott — működő történettudományi intézetek évkönyveiről, majd kiemelten foglalkozott a kolozsvári George Baritiu Történettudományi Intézet kiadványainak bemutatásával. Historiográfiai áttekintésében ismertette a jelenleg is folyó kutatásokat, illetve a már megjelent történeti, bibliográfiai és statisztikai kiadványokat különös tekintettel az első világháború időszakára. Az általános történeti munkák mellett külön figyelmet szentelt a fontosabb részismereti munkák és a kapcsolódó forráskiadványok bemutatására. A következő előadást Abrahám Barna a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa tartotta, aki a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szlovák Tanszékének kezdeményezésére összeállított magyar-szlovák történeti fogalmi lexikon tanulságait ismertette. A négy fejezetből álló kiadvány első részében a legáltalánosabb történeti terminológiai kérdésekkel foglalkozik, mint a két nép (ön)megnevezésének vagy a történeti magyar állam elnevezésének változataival. A második és harmadik fejezet a nép és nemzet fogalmának problémáját
