Századok – 2015
2015 / 3. szám - KRÓNIKA - Papp Csilla: "A történetírás-antropológiai perspektívái: 1914 Európában"
KRÓNIKA 799 elemzi, a két nép szempontjából specifikus kifejezések fogalommagyarázatát tisztázza (például pánszlávizmus, magyaron stb.) Az utolsó tematikai egység a fontosabb földrajzi nevek, többek között a főváros elnevezéseinek változásait, illetve a magyar területek névanyagának fordításait mutatja be. Szabó Dániel a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa az első világháborús reklámok és azok jelentéstartalmának változásairól beszélt. Kiemelte, hogy az első világháborúhoz köthető a társadalomra közvélemény-formáló erővel is bíró modern reklám megszületése, mely a háború szerepének megítélésére is hatást gyakorolt. Igaz, katonák reklámokban való szerepeltetése már a világháború előtt megjelenik, de fontos hangsúlyozni, hogy egy reklám ugyanabban a formában más jelentéstartalmat közöl az első világháború előtt és alatt. A háborús üzleti reklámok először az egészségügy terén jelentek meg, majd az idő előre haladtával az élet minden területére tovább terjedtek. Fordulatot az 1915-ös év hozott, mikor a háború már a hátországban is erősebben kezdte éreztetni hatásait, a veszteségek és az áruhiány miatt már egyre kevésbé volt értelme árucikkeket a háborúval reklámozva eladásra kínálni. Vasile Ciobanu a Román Akadémia nagyszebeni Társadalomtudományi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa Az erdélyi urbanizáció problémái a századfordulón címmel tartott előadást. Bevezetőjében felvázolta az urbanizáció anyagi és szellemi vonatkozásait, konkrét példákon át ismertetve az iparosodás és a technikai újdonságok elterjedéséből adódó infrastrukturális fejlődés konzekvenciáit. Az urbanizáció pozitív következményei mellett kitért a „városok aktivizálódására”, illetve a helyi „városvédő” egyesületek megalakulására is, melyek a régi városkép megtartására, valamint a területrendezések és épületbontások megakadályozására törekedtek. Beszélt a városiasodás lakosságra gyakorolt mentalitásbeli hatásairól, majd rátért az első világháborúra, mint az urbanizációt fékező jelenség elemzésére. Zárásként kitért a háborút követő időszakra, ami az urbanizáció új típusú lendületét jelentette az erdélyi városok számára. Fónagy Zoltán a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa az első világháború és a társadalmi modernizáció relációját mutatta be, különös tekintettel a genderkutatásra. Előadása elején ismertette Arthur Marwick skót történész által megfogalmazott, a háborúból fakadó társadalmi változások négy szintjének elvét. E szerint az első a háború destruktív és bomlasztó szintje, a második a megpróbáltatások és feszültségek szintje, a harmadik a részvétel, vagyis az irányított és nem irányított szándékok szintje, míg a negyedik a pszichológiai tapasztalat szintje. Az előadás többek között arra keresett választ, hogy a marwicki modell mennyiben érvényes Magyarország esetében. Felvázolta, hogy a Központi Hatalmak országaiban, így Magyarországon is megfigyelhető volt a társadalom polarizálódása, a társadalmi kohézió gyengülése szemben az Antanthatalmak hátországaival, ahol az utóbbi évtizedekben megjelent munkák a társadalmi kohézió erősödéséről számolnak be. Magyarországon a háború következményeként lazultak a merev társadalmi korlátok, ami a munkaerőpiaci kényszer hatása alatt a női eman-
