Századok – 2015
2015 / 3. szám - KRÓNIKA - Papp Csilla: "A történetírás-antropológiai perspektívái: 1914 Európában"
KRONIKA 797 BESZÁMOLÓ „A történetírás antropológiai perspektívái: 1914 Európában” Az MTA Magyar-Román Történész Vegyesbizottság XXII. üléséről (Budapest, 2014. november 4-6.) 2014. november 4 és 6 között tartotta XXII. tanácskozását a Magyar-Román Történész Vegyesbizottság Budapesten. Az 1971 óta működő — bár munkáját 1983 és 1992 között szüneteltető — testület kétévente ülésezik, felváltva, hol Romániában, hol Magyarországon, hogy megvitassák közös kutatásaik eredményeit. A 2012-es nagyszebeni találkozó után idén a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézete és Történettudományi Intézete adott otthont a kétnapos konferenciának. Az ülést Fodor Pál, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészett udományi Kutatóközpont főigazgatója nyitotta meg. Bevezetőjében vázolta az MTA vegyesbizottságainak történetét és jelenlegi állapotát, külön kiemelve, hogy a magyar-román bizottság a rendszerváltást követő újjáélesztése óta az elmúlt két évtized egyik legaktívabb vegyesbizottsága volt. A főigazgató üdvözölte az ülés témaválasztását is, mivel az egyrészt beleillik az idei évben rendezett 1914-es esztendőről megemlékező konferenciasorozatok tematikájába, másrészt az antropológiai megközelítési mód beemelése egyedivé is teszi a tudományos konferenciák sorában. A nyitóelőadásban Bogdan Ivanov a Kolozsvári Ortodox Érsekség kulturális tanácsosa teológiai nézőpontból közelítette meg a Habsburg-dinasztia egyházpolitikáját. Bevezetőjében beszélt a teológia és politika viszonyáról, az uralkodói hatalom isteni eredetének tanáról, majd elemezte a Habsburg uralkodók és a katolikus egyház viszonyát, külön kiemelve V Károly, I. Ferdinánd, II. Miksa és II. Rudolf egyházpolitikáját. Kitért az ellenreformáció és a rekatolizáció időszakában felerősödő Pieta Austriaca eszmekörére, mely a katolikus identitástudat formálásában is szerepet játszott. Beszélt a tridenti zsinat (1545-1563) Habsburg birodalmat is érintő szellemi vonatkozásairól, hangsúlyozva a dinasztia politikájában szerepet kapó eucharisztia tiszteletét, mely hozzájárult a keresztény felekezetek közötti ellenségeskedés csökkentéséhez és a vallási béke egyik kulcsának is tekinthető az 1914 előtti Habsburg birodalomban. Az első szekció második előadója Nagy Levente az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi docense, a Román Filológiai Tanszék tanszékvezetője, a Vegyesbizottság magyar tagozatának alelnöke volt, aki Alexics György nyelvész, irodalomtörténész és a ruszin származású Sztripszky Hiador néprajzkutató, irodalomtörténész által 1911-ben megjelentetett Szegedi Gergely énekeskönyve XVI. századbeli román fordításban. Protestáns hatások a hazai románságra című mű kiadásának és visszhangjának hátterét elemezte részben konfesszionális szempontok alapján. E mű jelentőségét az adta, hogy a románság irodalmának első latin betűs nyomtatott emlékét tartalmazza, magyar helyesírással. A kiadvány jelentős irodalmi bizonyíték arra, hogy a magyar kálvinisták már 1570-től érdeklődtek a románság iránt. 1690 után, részben a román
